Ha az ember társas lény miért van ennyi magányos ember?

Nem a társassággal van a baj, hanem a társfüggéssel. Amikor valaki aszerint határozza meg magát, hogy van-e pl párkapcsolata, barátok stb. Aki eléri a szellemi autonómiát, az elengedte a függést, önmagában egész, az emberi kapcsolatai pedig mint kiegészítés vannak jelen az életében.

Aki rí hogy magányos, azzal nem az a fő baj, hogy magányos, hanem az, hogy nem autonóm és függőségben szenved.

Egy ilyen ember:

- Vagy nem igényli a társaságot és boldogan elvan egyedül (Ők nem magányosak, a magányosság egy rossz érzés, ők pedig nem bánják, hogy egyedül vannak)

- Vagy csalódott az emberekben ezért kizárja őket pedig tudja, hogy ez saját magának nem jó, mert igenis igényli a társaságot és nem egyedüllétre "van tervezre"

- Vagy a társadalom / a környezete kirekesztette