Mennyire borulna fel a társadalmi rend, ha kötelezővé tennék az apasági tesztet? Mondjuk,10 évre visszamenőleg is. Így akarnák kiszűrni a kakkukfiókákat.

Vannak fontosabb dolgok az életben mint a büszkeséged, meg az önérzeted. Ezt kellene megértened, és akkor azt sem vennéd sèrtegetésnek amit írtam, és azt is megértenéd miért nincs gyerekszempont és apaszempont külön-külön.

A másik oldalt meg figyelembe se vedd! Hogy pl. hány nő vállalja a megalázott szerepet a gyerekei védelmében. Tudod "egy asszony köténye mindent eltakar" "egy jó asszony mindent megbocsájt" látod, még azt is vàllalja hogy mosolyogva támogatja nyilvánosan a férjét, miután az lányuk korabeli nőket kefélgetett közösen a barátaival. A nő abban a pillanatban kiszolgáltatott lesz mikor gyereket vállal valakitől. Képzeld csak el, ha a feleséged azt mondaná, persze legyen gyerekünk, de legyél kedves letenni 2-3 évnyi fizetésedet előre, nehogy félrekúrj, lelépj vagy meghalj ameddig életben próbálom tartani a gyerekedet. Amúgy szeretlek meg minden...

Azt kellene megértened, hogy ilyen hozzáállással nem lehet normális kapcsolatod senkivel. A bizalom pont arról szól, hogy háló nélkül ugrasz valakivel. Ha ez feltételekhez kötött, akkor nincs bizalom. És akkor így is úgy is megkeseríted a nőd meg a gyereked életét, akkor is ha mind a "tiéd". Tudod olyan ez mint a házassági szerződés, az is alapjaiban semmisíti meg a házasság valódi szentségét.

Ha valakinek oka van feltételezni, hogy nem az övé, az már elég hogy minden tönkremenjen. Ami a kérdésben van, az viszont szimpla érzéketlenség,kegyetlenkefés. Semmilyen rend nem borulna fel. Most is vannak olyanok akik felnevelik a feleségük gyerekeit, mert attól a nőtől van akit szeret, és most is vannak olyanok akiknek csak az számít, hogy legyen nekik "valamijük". Ahogy vannak akik félrekefélnek és vannak akik nem. Emberféléje válogatja, nem a statisztikán múlik.

"Vannak fontosabb dolgok az életben mint a büszkeséged, meg az önérzeted. Ezt kellene megértened, és akkor azt sem vennéd sèrtegetésnek amit írtam"

Nem sértegetésnek vettem (nem haragszom), hanem az álláspontom elbagatellizálásának, ami miatt nem a büszkeségem miatt nem mehettem el szó nélkül, hanem mert igazam van. A vérrokonságot se (csak) az egóm miatt tartom fontosnak (vagy mert csak az számít hogy legyen valamim), hanem mert a "mindegy kitől van csak neveld fel" hozzáállás bizony sokkal magasabb elvárás egy férfitól mint azt pár nő (akinek a gyerekhez való rokonsága kétségtelen) gondolná. (Nem sokan képesek lenyelni azt hogy más d.gja az asszonyt és afféle ráadás pofonként a nőtől még annak a másik fickónak a gyerekét is ő kéne nevelje. Ilyenkor hallani hogy "legalább te mutass jó példát annak a szegény gyereknek", meg "tedd ami helyes". Az asszony valahogy mégse tette annak idején ami helyes lett volna, de e felett mindenki elmegy) De ha férfi vagy és úgy se tartod fontosnak hogy tőled van e a gyerek vagy se akkor állapodjunk meg abban hogy nem értünk egyet. Nekem fontos (lesz) ahogy a legtöbb embernek is az.

"nincs gyerekszempont és apaszempont külön-külön."

Anyaszempont és apaszempont van külön-külön egy ilyen helyzetben, és a téves közvélekedés (meg a családjog stb.) szerint a gyerekszempont mindig az anyaszemponttal van együtt, (kivéve extrém eseteket, pl. ha az anya alkoholista, drogos stb.). De kérdem én: valóban az a gyerek érdeke hogy olyan világban nőjön fel ahol így palira lehet venni valakit (főleg azt aki elvileg a példaképe kellene hogy legyen) a társadalom hozzájárulásával, mindannyiszor a gyerek érdekei mögé bújva?

"A másik oldalt meg figyelembe se vedd! Hogy pl. hány nő vállalja a megalázott szerepet a gyerekei védelmében. Tudod "egy asszony köténye mindent eltakar" "egy jó asszony mindent megbocsájt" látod, még azt is vàllalja hogy mosolyogva támogatja nyilvánosan a férjét, miután az lányuk korabeli nőket kefélgetett közösen a barátaival."

1. Ugyanarról a kapcsolatról beszélünk vagy úgy általánosságban arról hogy egy férfi mennyi mindent úszhat meg, szemben egy nővel? Ha az előbbi akkor bizony a nő és a férfi is egy idióta, nincs ezen mit szépíteni, és a gyereküknek bizony sok mostohaszülő is jobb példát tudna mutatni (ezért jó dolog hogy vannak olyanok is mint te).

Ha viszont az utóbbi akkor erre azt mondom hogy ha Terike félrelépett és 10 évig titkolta hogy a gyerek nem a férjétől van, arra nem lehet érv hogy mert a Marikáéknál meg a férj vadássza a szoknyákat, az asszony meg szótlanul tűri. Ahogy a két feleséget se lehet egy lapon emlegetni, úgy a két férjet se. Férjből és feleségből is van ilyen és van olyan. Pont te írod: "vannak akik félrekefélnek és vannak akik nem. Emberféléje válogatja"

2. Jobb ellenpélda lenne ha a férjnek születne máshonnan gyereke amit aztán hazahozna (tudom hogy réges-régen voltak ilyenek, de azt nem lehet azzal jóvátenni hogy ma pedig elmegyünk a másik végletbe). Hány nő lenne hajlandó egy ekkora dolgot lenyelni? (Én soha nem mondanék olyat hogy "egy jó asszony mindent megbocsát", aki igen az meg téved) Hányan hordanák el a férjet mindennek (jogosan)?

"A nő abban a pillanatban kiszolgáltatott lesz mikor gyereket vállal valakitől."

Értem én, ezért kéne még korán felismerniük a szerencsétlen fajankókat akikkel nem szabad kezdeni. Ez (is) a baj manapság: az embereknek nincs annyi ön- és emberismerete hogy kiszűrjék ki lenne jó férj/feleség és ki nem lenne az. Ki passzolna hozzájuk és ki nem. És hogy ők maguk készen állnak e vagy sem. A manapság tipikus sok futó kaland (amihez márpedig két ember kell, nem úgy van az hogy "az a szemét disznó elcsábított, ő az oka mindennek") pedig semmivel se teszi okosabbá az embert ilyen szempontból (tudom, most őskövületnek tűnök ezzel a dumával és házas se vagyok, de nem kell mesterszakácsnak lennem ahhoz hogy tudjam el van e sózva a kaja. Ha pedig az olyan társadalmi hatásokra gondolok mint pl. a poliamoria - nyitott kapcsolatot mindenkinek - reklámozása, itt bizony kelleni fog valami biztosíték hogy azé a gyerek aki neveli különben az ember fia azt fogja kérdezni: "minek alapítsak családot?").

"A bizalom pont arról szól, hogy háló nélkül ugrasz valakivel. Ha ez feltételekhez kötött, akkor nincs bizalom. És akkor így is úgy is megkeseríted a nőd meg a gyereked életét, akkor is ha mind a "tiéd"."

De a kérdező forgatókönyve szerint nem az adott férfinak személyesen kéne az apasági teszthez ragaszkodnia (ezzel potenciálisan elindítva azt a lavinát a kapcsolatban amiről beszélsz), hanem törvény írná elő, a férjtől függetlenül. Az állam végre az apa érdekeit is képviselné valamiben, nem csak az anyáét. A bizalmat pedig temérdek más helyzetben is lehet bizonyítani, megelőlegezni, meghálálni, építeni, rombolni stb.

Én egyébként kötelezővé tenném a házassági szerződést is, amiben megint nem értünk egyet. Ne az legyen hogy még a férj kapja a hideget-meleget (főleg hideget) csak mert a saját érdekeit is nézi, hanem az állam végre csináljon úgy mintha érdekelné a becsületes családapák jóléte és vegye le ezt a felelősséget a vállukról. Tudom, feministák százai tüntetnének a fentiek ellen csak mert valami törvényileg elvárható lenne a nőtől is, de amint az állam beiktatja ezeket az intézkedéseket még el is fogom talán hinni hogy Magyarország egy családbarát hely. (És nem, nem tartom a nőket csupán gyerekgyártó és-nevelő gépeknek, mielőtt megkapnám ezt valakitől). De mivel realista vagyok így tudom hogy ez soha nem fog megtörténni mert amelyik politikus ilyennel kampányolna az elesne egy rakás női szavazattól, és a riválisok is nekiugranának olyan, észérvek helyett érzelmekre ható manipulációval mint hogy "ez szimpla érzéketlenség, kegyetlenkedés."

Nem mindegy kitől van. A nőtől van akit szeretsz. A feleségedtől akinek esküt tettél, hogy bármi történik összetartoztok. Ez a házasság alapja. Ha átver, ha megcsal, ha becsapott, ha emiatt elváltok, csalódsz benne és nem szereted már többé, akkor is összetartoztok. Erről szól az az eskü. Amikor nem erről szól, hanem szerződésről, biztosítékról, ellenőrzésről, gyanakvásról, akkor az nem házasság, hanem érdekkapcsolat. Akkor is ha történetesen szereted is, és gyereketek is lesz. Szóval az a gyerek aki a te feleséged méhéből kerül a napvilágra, sohasem lesz bárki, akárki gyereke. Lehet pl. a gyerekeid féltestvére. Szerinted közük nem lenne a gyerekednek ahhoz a másik férfitól való gyerekhez? Hát dehogynem lenne! Ezért kell előre meghozni ezt a döntést, hogy onnantól kezdve, hogy valakivel összekötöd az életed, azzal minden nehézséget is vállalsz. Mert már nem csak róla, meg rólad van szó. Ez egy nagy és nehéz döntés, tényleg szinte vállalhatatlan ígéretekkel, mert nem lehet tudni, sosem lehet tudni mire hogyan reagál majd az ember. Nem várható el senkitől, hogy úgy folytassa egy megcsalás után az életét, mintha semmi sem történt volna. De ha meg sem előlegezel ennyit... Még a jogrendszerünk is úgy működik, hogy ameddig nincs alapos gyanúd, nem kezdhetsz el vizsgálódni, házkutatást indítani senki ellen. Képzeld el csak úgy mehetnél a boltba, ha előtte le kellene tenned minden cuccodat amin csak zseb van, nehogy ellopj valamit. Vagy évente mindenkit hazugságvizsgálóra kötnének megkérdezni csalt-e az adóval, adott-e mindenről számlát, mit vitt haza a munkahelyéről. És akkor ez még nem is egy szereteten alapuló bizalmi kapcsolat, csak üzlet meg törvény, de az ártatlanság vélelme ebben az esetben is mindenkit megillet. [link] Ez nálunk alapjog. Amikor apasági vizsgálatot kérsz, akkor te azt a nőt megvádolod hazugsággal, csalással, esküszegéssel. Azt a nőt akit szeretsz. Akit úgy szeretsz, hogy saját, személyes döntésed jogán, magad választottad társadul egy életre. Hát mit érezhet egy ilyen ember mindenki más iránt? (Ne vedd magadra, nem konkrétan rólad írom, hanem általában erről a gondolkodásmódról.)

Aki akarja megteheti, hogy szerződést köt házasság előtt. Beleírhatja, hogy minden születendő gyereknél apasági vizsgálatra kötelezi a nőt, beleírhatja, hogy 3 havonta szűretik egymást nemibetegségekre, megállapíthatnak egy összeget arra az esetre, hogy mennyit fizet az a fél aki előbb fertőzi meg a másikat, kiszámolhatjátok mennyit ér mondjuk egy nő méhe ha történetesen ki kell venni azt, szerződésbe foglalhatjátok kihez kerül a gyerek válás során, amit csak akarsz, ha azt mindketten vállaljátok. Csak az nem házasság lesz. Akkor sem ha így nevezik.

Hogy a tökömbe gondolod, hogy erre embereket köteleznél? Milyen jogon vennéd el másoktól azt a lehetőséget, hogy őszinte szeretetből házasodjanak? Ki védne meg szerinted a törvényekkel? Mitől? Kifizetik majd neked, hogy összetörték a szívedet? Kárpótolnak majd azért, hogy 10 évig sajátodként szerettél egy gyereket? Hogy képzeled ezt?

Abban lehet igazad, hogy válás során talán az anyánál van az előny, de úgy láttam ez sokat változott az évek során. És sajnos sok esetben már inkább a pénz a döntő ebben, és az tudja rosszabb félnek beállítani a másikat akinek jobb ügyvédje/több pénze van. A válás az mindenhogy szívás, de leginkább a gyereknek az. Hiába kulturáltan és szépen, az mindenképp törés lesz. Két otthon, két gyerekszoba, két ágy, és néha 2-4-6... nevelőszülő (mikor hányan jönnek). Nem ezt érdemli egy gyerek. Ezért kell jól meggondolni, mert ettől nem véd meg semmilyen törvény. Ha vállalod, vállalod mindennel együtt az egészet, különben szart sem ér.

Ez nem a családbarátságról, meg a cukormázról szól, ez a véres valóság, ez a felnőtt lét, ez az élet ba$zki. Nincs telefonos segítség, nincs restart, nincs kompenzáció a csalódásokra és a sérülésekre. Azt vállalod ha élni akarsz. És itt az élet alatt azt értem, hogy megélni ami jön. Mert a jóval rossz is jöhet, jöhet sokkal rosszabb is mint amire fel tudnál készülni. Ki véd meg ettől? Senki. Csak abban lehet hinni, hogy ha te megpróbálsz mindent helyesen tenni, ha olyan életet élsz, amilyet elvárnál másoktól, akkor nagyobb eséllyel találkozol hozzád hasonló emberekkel, akik majd nem vernek át, de nem is gyanúsítanak meg olyasmivel, amit sosem követnél el. Mert hinni fognak neked, benned, és szeretni. Ha addig nem tudsz eljutni, hogy elhiszed, hogy ez lehetséges, akkor bele se kezdj az egészbe. Tudom, hogy minden ami körülöttünk hírértéknek minősül arról szól, hogy semmi sem tart örökké és mindenki átlép a másikon, de a valóság szerencsére nem csak ennyi. Csak a többi bulvárhírnek baromi unalmas. Kata és Géza 3 éve nem csalták meg egymást, Endre és Evelin nem váltak el. Kit érdekel? Ez a normális, így van rendben. Klári terhes, a gyerek apja: Klári férje! Nem erről fognak szólni a hírek, de ettől még létező dolog a hűség és a bizalom. Próbálgassad! Mesélj róla másoknak, hogy próbálják ki milyen, mert máshogy nem érdemes! Nem ellenetek szólnak így ezek a törvények, hanem az emberiségbe vetett bizalmunk miatt. Megállapodtunk abban, hogy alapjáraton nem vagyunk szar emberek, és én ezzel teljes mértékben egyet értek. Nem azt mondom, hogy tökéletes az a rendszer ami van, és ha jobb is lehet, akkor azon módosítani kell, és nem lehet előnyben részesíteni egyik szülőt sem az alapján, hogy apa vagy anya, de ez, hogy apasági vizsgálat, meg házassági szerződés... bizalmatlansági indítvány... Ezzel kinyilvánítanánk az emberi kapcsolatokra való alkalmatlanságunkat. Én még alkalmasnak érzem magam rá, és része vagyok az emberiségnek. Addig bocs, de ne hozzanak ilyen törvényeket. Ha kihalt az utolsó érző lény, majd akkor indítványozzátok.

A félrekefélő nők, a női összetartás okán mindenkit lepontoztak.

Na ennyit a magyar nők erkölcséről.