Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Undorító emberekkel vagyok...

Undorító emberekkel vagyok körülvéve és nagyon rosszul érzem magam tőlük. Hogy oldjam meg?

Figyelt kérdés

Néhány osztálytársam, akikkel jó beszélőviszonyban vagyok, elkezdtek diszkriminálni. Az okát nem tudom, fogalmam sincs, mi lehet velem a bajuk. A négy emberből három a szobatársam is, így egy helyen kell lennünk. Onnan tudom, hogy rosszindulatúak, hogy ha hárman (esetleg négyen) együtt vannak, akkor teljesen ki vagyok zárva, egy szót se szólnak hozzám. Eddig nem is voltak összefűzött kapcsolatban, most meg egész nap egymást pesztrálják. Szinte biztos, hogy én vagyok a kibeszélhető fél, mert sokat röhögnek magukban, mindent megmutatnak egymásnak, csak nekem nem. Félrehívják egymást, stb. Tipikus eset, amikor burkoltan utálnak. Éppen csak, hogy észrevegyem. Nem jöttek hozzám a problémákkal, nem is csináltam semmit, ami bánthatná őket. Ezt tudom, mert nagyon jól ismerem őket, több mint négy év nekem elég ahhoz, hogy ismerjem őket. Szóval nem tudom, mi lehet az oka, hogy bántsanak. Egy tippem van csak, ami lehetséges, de ha így van, akkor ők agyilag nem normálisak.

A 4 ember közül egy embert utálok, az egyik szobatársamat, amit a másik három emberrel meg is osztok, ha ez a téma. Már leálltam róla egy ideje, mert rosszul érzem tőle magam. A kibeszélése ma reggel is folytatódott, amikor a 3 személlyel voltam. Utálják még mindig, de mégis együtt beszélik ki, hogy engem hogyan tehetnek tönkre.

A másik szobatársamat utálom is meg nem is. Furcsán hangzik, de tudja, mit gondolok róla, el is fogadta, és "barátnők" is vagyunk véleménye szerint, persze én nem gondoltam így soha, de ez az ő dolga, hogy minek tart engem. A stílusa miatt néha elviselhetetlen. Mindenkit kibeszél, ahol csak bír, önfejű, nem tart be semmit, szabályok nélkül él, nagyképű. Azt hiszi, bármit megtehet, ami neki jó, de nem foglalkozik más véleményével. Ezért szokott néha sokkolni engem, ami miatt egy időre utálom és ehhez hozzá is szokott az évek alatt, elfogadja. Szóval ez nem lehet probléma.

A tippem az, hogy a ennek a 2.személynek volt egy legjobb barátja, aki szintén az osztály része. Én is a barátja vagyok. Egy két hónapja a szobatársamból elegem lett, ahogy szokott az lenni, kerültem, nem akartam vele foglalkozni. Ez a személy rájött, hogy kerülöm, mert a legjobb barátja is kerüli velem egyetemben. Szóval én "elcsórtam" a barátnőjét. Az oka az, hogy mind a kettőnk elkezdett panaszkodni a szobatársamra, ezért együtt voltunk, így elkerülve őt, amiből egy nagy barátság alakult ki véletlenül. Egész nap bármikor együtt tudunk lenni, így a szobatársam háttérbe szorult egy darabig. Egész máig újra elviseltem a szobatársamat, mert nem kattos. De persze a barátság nem szünt meg a másikkal sem. Gondolom, nem örül neki, magányosnak gondolja magát, ezért elkezdett kettőnket tönkretenni, így a kibeszélő csapatot megalkotta, hogy boldogan diszkrimináljon. Hétfő óta van ez. Amikor ketten vagyunk a szobában, akkor normális, de ha mindenki itt van, akkor kezdi előröl a kibeszélést. Egy szóval kétszínű.

Nem elég, hogy kibeszélnek, még tönkre is akarnak tenni. Volt egy kötelező program, amit jeleztek facebookon, de nem láttam, nem kaptam értesítést. Ők elindultak valamerre, engem a szonában hagytak. Észre lehet venni, ha nem indulok el, eddig bármi ilyenêrt szóltak, de most hagytak a szobában egyedül. Szóval a programról lemaradtam. A szobatársam, akit eleve utálok, feljött a program végén, bunkón közölt, hogy menjem oda azonnal. Lementem, ott volt mindenki, senki nem szólt nekem, hogy leérjek, megvárták a végét. Leértem, a tanár beszólt nekem, teljesen lecseszett, hogy mit képzelek. Elmondtam, hogy nem szóltak nekem róla. Megértette. A "barátnő" szobatársamat megkérdeztem, mi volt. Vállat vont. Semmi. Ezért leszóltam őket, hogy miért nem képesek szólni nekem, hogy mennem kéne nekem is. Mondta, hogy már felnőtt vagyok, nem ő tehet róla hogy nem figyelem egész nap a facebookot. Erre beszóltam. Egymásra csaptuk az ajtót. Hallottam, hogy szakadnak a röhögéstől. Nagyon dühös voltam és vagyok. Nem akarok itt lenni. Utálom a feszültséget, félek, hogy több rosszat is tesznek majd velem. Félek, hogy nyíltan is tönkretesznek. Azt kívánom, bár sam meghalnék, vagy beteg lennék és elmehetnék haza. Hazudni nem tudok, színlelni sem. Mit tegyek, hogy elkerüljem, megoldjam a helyzetemet?

Undorodom az emberektől már emiatt. Minden ember ilyen.



2020. jan. 8. 18:49
 1/6 A kérdező kommentje:
Egy csepp jóindulatot sem érdemelnek tőlem, de ezt nem tehetem meg. Abból csak én jönnék ki rosszul, mert teljesen szétszednének. Valahogy viszont ki kéne bírnom ez a fél évet velük. Nagyon nehezen viselem az ilyen helyzeteket, bármi jobb ennél az érzésnél. Bármi
2020. jan. 8. 18:54
 2/6 anonim ***** válasza:
Sajnos nem tudsz mit tenni. Húzd meg magad és addig is próbálj ismerkedni, barátkozni távolabb. Így találhatsz rendes embereket akikre számíthatsz. Nekem is csak így sikerült.
2020. jan. 8. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:

Van ötleted a konfliktus kezelésére?

Hogy zárjam ki magaból, hogy kibeszélnek? Sajnos nagyon is érdekel, hogy ha rólam van szó. Nem megy a figyelmen kívül tartás, mert attól még ott van. Ha nem veszek tudomást róla, attól nem fogom jobban érezni magam. Valahogy be kéne ezt fejeznem. A hallgatás az beleegyezés abba, hogy eltűröm, amit velem tesznek. Ha befogom a szám, akkor tovább csinálják a lehetetlenig is akár. Kommunikáció sem működik, mert nem veszik komolyan, ezt is kibeszélnék. Tudom, mert ezt csinálják mással is. A bosszú jól esik, viszont nem tehetem meg. Ha rájönnek, az már az én hibám lesz. Ha nem jönnek rá, akkor észre sem veszik magukat.

A konfliktust nem viselem el egyáltalán.

Van módszerem, hogy mit kell mondani, de a feszültség miatt nem tudom megvalósitani. Okosabbnak kell lenni náluk. Tudom, hogyan kell megcsinálni, de akkor nem megy. Most se az jött a számra, aminek kellett volna.

Annyitól nem elégszem meg, hogy sajnáljam őket a nyomorult életük miatt. Nem érdekel más, mert ez nem okoz nálam örömöt.

A flegmaság, nyílt lesz*rás és hidegvérűség a fontos, a tudat, hogy velem nem lehet kicseszni. de konfliktus helyzezben nem tudom használni.

2020. jan. 8. 19:14
 4/6 anonim ***** válasza:
Mennyi idős vagy?
2020. jan. 8. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Pedig az az egyetlen megoldás, ha nem veszel róla tudomást. Ha vitatkozol, azzal elérik a céljukat: bosszantanak. Ha látják, hogy nem bosszant fel amit csinálnak, abba fogják hagyni. Vagy nem, de ha ők ezt élvezik, az őket minősíti. Az pedig téged, ha emiatt konfliktust alakítasz ki. Ne tedd, te ennél jobb ember vagy. Maradj az aki vagy.
2020. jan. 8. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:

Köszi, azt hiszem tudom mit csináljak.

Maradok, aki vagyok. Igazad van. Ugyanúgy fogok holnap is felkelni, nem fogom magamat zavartatni, ugyanúgy egy busszal fogok velük menni. Nem nyomoríthatnak meg ezzel az aprósággal. Úgyanúgy teszem a dolgom ahogy eddig, nem tehetnek ellene semmit. Ha tényleg zavarni fogja őket, akkor majd megszólalnak. Addig nem érdekel egyáltalán. Legalábbis, amig nem szólnak, honnan tudjam, hogy bajuk van? Addig biztosan nem ronthatok el semmit. Igazából semmi dolgom nincs velük. Tegyenek csak tönkre ott, ahol tudnak, mert nem tudnak. Nem tudnak addig tönkretenni, ameddig az engem nem érdekel. És én ezt élvezni is fogom, mert amíg ezt próbálják, addig magukat teszik tropára, mert rájönnek, hogy velem nem lehet kikezdeni, mert akármit tesznek velem, nem fog érdekelni.

2020. jan. 8. 20:12

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!