Az emberek miért vesznek a szívükre teljesen kulturáltan megfogalmazott kritikákat a kedvenc zenészeikkel/filmjeikkel kapcsolatban?

" HP gagyi,az minden csak nem kulturáltan megfogalmazott kritika.Én ebben az esetben csak annyit mondanék magamban,hogy ez nem igaz"

Nem így fogalmazta meg, csak már nem emlékeztem a konkrét szavaira, ezt most csak én mondtam így.

Nekem az a legfurább, amikor olyan emberek csinálják, akik még csak nem is állnakkülönböző oldalon. Például a sorozat, amiről megmondtam, hogy mostanában nem olyan jó már, nekem is az egyik kedvencem. Vagy benne vagyok Facebook-csoportokban különböző együttesekkel kapcsolatban. Még ott is előforul, hogy elhűlt kommenteket kap, meg "tenemagyigazirajongó"-zást, aki le meri írni, hogy az utóbbi pár év lemezei nem voltak olyan jók, mint a régiek.

Az valóban sértő, amikor valaki úgy érzi, hogy az ízlését kiritizálják. Például: ilyet csak hülye tinédzserek hallgatnak. Vagy szerintem az is sértő valahol, hogy "ilyet csak nők hallgatnak", mintha az ő vélemáényük kevésbé lenne mérvadó, vagy nem tudom. De most nem is igazán erről van szó (bár még ilyen esetben sem irkáltam senkinek privát leveleket). Szóval különítsük el: vannak azok az emberek, akik kvázi meg akarnak nevelni másokat, mintha a jó ízlés apostolai lennének. Őket én is arrogánsnak tartom. (Ettől függetlenül fenntartom, hogy magáról álttít ki szegénységi bizonyítványt, aki privátokat írogat neki.) És van az, hogy valaki tisztességesen leírja, neki mi tetszik. Más kérdés, hogy valóban ők vannak kevesebben. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy csomóan elég alpárian szidnak előadókat. Például az aktuális tinisztárokat mindig leb*/zizzák, meg a külsejüket szidják, hát az se egy nagy értelem.

"Ugyanazt csinálta, mint a lány :)"

Ez lehet, de mégis a lány volt az, aki órákig folytatta. De van igazság abban, amit mondasz.

"Egyébként,az viszont kifejezetten érdekelne,hogy a tanár olvasta-e,vagy legalább látta-e a filmeket.Mert gondolom mindenkinek egyértelmű,hogy olyan dolgokról, amikről semmit nem tudunk,nem mondunk kritikát."

Igen, ezt elismerem. Nagyon jellemző, hogy előadókról 2 sláger, könyvekről a belőle készült film vagy annak előzetese stb. alapján mondanak véleményt. Vagy épp a rajongótábor alapján. Vagy amikor egy színészen ráaragad, hogy mikben játszott. Robert Pattinson például szerintem nem egy rossz színész, csak játszott az Alkonyatban (amit én se szeretek), és ezért sokan meg se nézik más filmjeit, csak szidják. Például A vizet az elefántnak c. filmben kifejezetten jó volt.

Ja, igen, a nemigazirajongózás a legjobb. :D Egyébként én általában nem bírom a feldolgozásokat meg folytatásokat, de aki szereti, szereti, semmi bajom vele.

Nick Hornbynak vagy egy regénye, a Meztelen Juliet, ami pont a rajongásról szól, abban van, hogy "Bonyolult dolog ez a művészet szeretete. Sokkal több rosszindulat rejlik benne, mnt gondolná az ember."

"Hogy ennek mi van a háttérben?

Nagyon sok okot/kifogást/magyarázatot föl lehetne sorolni, de szerintem hagyjuk."

Ne hagyjuk, érdeklne mi a véleményed. Mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez generációs különbség, szerintme ez most kicsit ilyen "régen minden jobb volt" felfogás a részedről. Nézd meg a Jimmy-rajongó nagymamákat, például egy ilyen volt, aki rám támadt (pusztán azért mert felhívtam rá a figyelmét, hogy nem Jimmy a világtörténelem egyetlen énekese, aki 4 oktávot ki tudott énekelni, és 4 oktáv nem Guinness Rekord). Csak az ő korosztályukban inkább az a divat, hogy felsorolják a sikereket, meg megkérdezik, tudsz-e ilyet. Ők abban nőttek fel, hogy ha a szpcializmusban valaki énekes/színész/humorista volt, akkor az az volt akkor is, ha 20 éve nem adott ki új lemezt/filmet/műsort. A fiatalok csak másképp érvelnek szerintem.

Egyébkét a konfliktuskerülés az lenne, ha ezekre a dolgokra nem lennék képes érvekkel válaszolni. Én a dolog logikáját szerettem volna megérteni, hogy miért sértődnek meg emberek. Nem sértegetek diret senkit, de benne vagyok facebookos zenei csoportokban, rajongói csoportokban, és ugyanúgy, ahogy más, én is leírhatom valamiről a véleményem, de mindig kulturáltan. A sorozatnál, ahol meg mertem jegyezni, hogy utolsó évad rosszabb volt, kifejezetten olyan emberket kerestem, akik rajtam kívül szeretik, mert gondoltam, lehet róla normálisan bezsélgetni. Nem hiszem, hogy a kedvencünkről való beszélgetés konstans, ész nélküli dicsérgetést jelentene.

"Ráadásul a példákban sem órási, csúnya, vulgáris vitákat írtál le. "

De, amikor rád írnak Face-en vagy itt privátban, akkor bizony minden sz*rnak elmondanak, csak azt hittem, ez egyértelmű.

"Egyébként fura, hogy ilyen nagy ügyet csinálsz ebből."

Ezt meg sosem értem. Ha az ember kiír egy kérdés,t jellemzően azt mondják, hogy nagy ügyet csinál az adott témából. Szerintem ne csak azt lehet megbeszélni, ami épp szembejött az utcán, vagy az életünkre nagy hatással van. Miért ne lehetne feldobni egy bármilyen témát, és megvitatni, anélkül, hogy az jelentős hatással lenne valamire?

"Amikor fültanúja voltál a HP-es vitának, akkor ha annyira nem értettél egyet, annyira nem tetszett, elmondhattad volna."

Idézet akérdésem alatti szövegből:

"Én megmondtam neki, hogy értem az érveit, én is szeretem a HP-t, de miért kell ezen felháborodni, kit érdekel, hogy XY tanárnő mit szeret, nincs is köze a tanított tárgyhoz. Furán nézett rám"

"Te akadtál ki ennyire ezen, hogy ilyen hosszú kérdést írtál róla :D Ebből arra következtettem, hogy foglalkoztat a téma."

Erre meg lásd a fenti válaszom. Észrevettem már, hogy az interneten egy két-három bekezdéses szöveg hosszúnak számít, de mint ott is leírtam, nem hiszem, hogy csak a legfontosabb dolgokról lehetne bezsélgetni, vagy ne lehetne hosszan leírni, amire épp kíváncsi vagy. Különben meg az lenne abaj, hogy egy csomó ember jönne, és elmondaná, hogy pl. sokan kulturálatlanul írnak. Ezt elkerülendő érdemesebb leszögezni, hogy enm erről van szó.