“Így” beszélni nőként?

Nálunk soha senki nem volt modoros, “szépen beszélő” fajta. Az illem az más, ott szinte hiánytalannak érzem a neveltetésemet; de ettől függetlenül a k.rva, a b+ és társai is elég gyakran előfordulnak ha olyan társaságban beszélek, illetve pl vezetésnél is előszeretettel kommentelem az eseményeket (kezedet anyádban felejtetted, stb). Nyilván ha annak van a helye, eszembe se jut ezeket használni, de lazább hangulatban, kortársaimmal, családban előfordul.

Igazából rossz szót még konkrétan nem kaptam rá, a vezető oktatóm egyszer megjegyezte, hogy ki nem nézné egy ilyen szép fiatal hölgyből, hogy kiesik a száján egy kocsis, de ezt sem rosszalló hangsúllyal. Akárkit kérdeztem, vagy ők is egyébként ilyenek, vagy egyáltalán nem zavarja őket, mert a “nagy szám” miatt is szeretnek, de mégis sokszor hallom, hogy milyen csúnya dolog ha egy nő így beszél.

Tényleg ennyire tragikus a helyzet?

Tényleg felejtős, ha egy lány így beszél? (Pl 2-3. randin kiszalad, bár nem szoktam magam megjátszani, jobb, ha tudják mivel állnak szemben)