Mennyire általánosítható az, hogy az okos más hibájából, míg a buta sajátjából tanul?

Buta nem tanul semmibol, hiszen ezert buta.

Az okos pedig elkeruli a hibakat, mert elore atgondolja ... ettol okos.

"Én még a sajátomból se, akkor mi vagyok? :)"

Menthetetlenül ostoba

Szerintem ez a mondás nem teljesen igaz. Néhány helyzetből a legjobban csak akkor tanulunk, ha a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, és ez így van rendjén. Nyilván vannak olyan rizikós helyzetek, amiket egyesek előre látnak, mások pedig nem. De attól nem feltétlenül buta valaki, csak nem elég óvatos. Vannak dolgok, amiket tapasztalni kell.

Másrészt viszont igaz a mondás. Pl. egyszer volt a Házon kívül című műsorban, hogy egy rászoruló családnak egy titokzatos jótevő fűt-fát ígért (teljes házfelújítást, mindenkinek külön laptopot, tabletet, okostelefont, motort, horgászengedélyt, vadiúj konyhafelszerelést, játékokat, wellness-hétvégét).

Na, az annyira nyilvánvaló átverés volt, hogy én is a fejemet fogtam, hogy felnőtt emberek hogy nem képesek átlátni, hogy ez teljesen egyértelműen átverés. Na, az ilyen ember valamilyen szinten buta, hiszen nem tanulta meg, hogy az életben senki nem csinál puszta jóindulatból ekkora szívességeket egy vadidegen családnak.

Ha viszont kölcsönadok egy jó barátnak egy összeget, aki aztán eltűnik vele, azt nyilván nem láthattam előre (és nem is feltételeztem, ha már egyszer bíztam benne), így csak akkor tanulom meg, hogy senkinek nem adunk kölcsön, ha egyszer elkövetem ezt a hibát.