Hogyan lehet megakadályozni, hogy valaki öngyilkos legyen?

Sajnálom hogy nem látnak kiutat, és úgy itélik meg hogy ez a legjobb választás, ezek az emberek általában sérülékenyek, És kedvesek.

Ha valami ilyesmit Olvasok, mindig összeszorul a szívem.

(És büszke vagyok rád, hogy lábalsz ki a negativitásból)

Csak a címet látom, de egyből ez ugrott be

megölöd te, és akkor nem ÖNgyilkos lett

Én sose a jó dolgok miatt hanem a lehetőségek miatt nem lettem öngyilkos

Egy idő után rajöttem, hogy ha valami annyira zavar, hogy megöljem magam, kipróbáltam valami újat. Valami hosszú folyamatot, pl egy könyv írását. Keltett bennem egy olyan érzést, hogy legalább ezt fejezzem be.

Nem tudok én sem pozitívat írni. Negyven leszek és mindig ugyanazok a körök.

Ugyanazok az embertípusok, problémák jönnek elő.

Az a baj, ha valami fel is dob, pl természetben séta, túra, akkor is csak azt a végtelen elmúlás dolgot érzem, nem tudom megfogalmazni. Volt öngyilkos családtagom, szóval valószínű van bennem is hajlam. Azaz több mint valószínű.

Egyre nehezebb minden egyes negatív szarságnál küzdenem, hgy ne tegyek valami marhaságot.

Viszont nem tehetem meg csak azért sem, mert a családtagjaimnak ez már sok lenne. Csak hogy mi fszt szeretnek bennem azt nem tudom :D

Számunkra azért csupa kérdőjel ez a téma, mert nem jutottunk el odáig mint azok akiknek ekkora törés lett a lelkében amivel már nem tudott megbirkózni.

Szerintem ezt az egészet el kell fogadni, valaki megtanul együtt élni egy nagy bánattal, más meg inkább erőt vesz magán utoljára és befejezi a szenvedését.

Kamaszkoromban én is butaságnak tartottam ezt az egészet, de ahogy korosodtam jöttek a problémák, haláleset, amihez fel kellett nőni, ekkor már máshogy láttam az egészet.

Én azért tartom örömnek, és egyben nyűgnek az életet mert előbbinél láthatom a csodálatos állat és növényvilágot, utóbbinál meg felfoghatatlan hogy dolgozó és dolgozó ember között milyen különbségek vannak földrészenként, és ez bosszant, ja meg hogy más mutogatja youtube-on az autóit, meg élet körülményét, amire senki nem kíváncsi a normális megítélésű rétegből.

Sajnos ezzel én is ígyvagyok.

23 éves vagyok,úgyérzem már elégvolt ebből,voltak szép dolgok az életemben,lehetséges hogy több dolgot is megéltem mint más,ezért hálás is vagyok,ha el kell mennem akkor nem fogok bánkódni.

Őszinténszólva jobblenne már itthagyni ezt a káoszt,úgyérzem nem tudok ehez a világhoz csatlakozni,teljesen olyan érzésem van mint ha az űrben lennék egyedül.

Voltak már próbálkozásaim,de már annyira félek az élettől hogy már feladtad ezt az egészet,remélem egy jobb ember helyett én mehetek el, ő pedig tovább élehet boldogan.