Mi az oka annak, hogy egyes felnőttek soha nem "nőnek ki" a gyerekes viselkedésből / probléma megoldásból?

Szerintem ezek azok, akik gyerekként azt tanulták, hogy ha lilára ordítják a hülye fejüket, cirkuszt csinálnak, a seggüket meg a földhöz verik akkor mindent elérhetnek, megkaphatnak, mert azt látták, hogy a szülők inkább engednek, csak hallgasson már el.

Aki ezt szokta meg, ezt tanulta, az nem vagy csak nagyon nehezen fog változni felnőtt korában.

Nekem volt ilyen munkatársnőm. Nem vettem semmiben sem komolyan, illetve nem tudtam komolyan venni. Egyszer kérdőre is vont emiatt, amire azt válaszoltam, hogy ne várja már el, hogy felnőttként kezeljem és komolyan vegyem, ha ennyire gyerekes, hisztis, bosszantó. Ha utált is emiatt, azért visszább fogta magát valamennyivel.

Aki ilyen gyerekesen viselkedik, mint amit te írtál kérdező, azt egyszerűen nem veszem komolyan. Nem akarom, nem is tudom és nem is fogom. Aki úgy viselkedik, mint egy neveletlen 10 éves, azt 10 évesként fogom kezelni, legyen akárhány éves is.

Mert olyanok akarnak lenni.

Én sem szeretek felnőttesen viselkedni. Mindig a gyerekkoromra gondolok és olyan akarok lenni mint akkor.

Tapasztalat hiány.

A felnőttség/agyi fejlődés nem jelent egyet azzal, hogy tudj is kezelni bizonyos helyzeteket, ha azokkal előtte nem kellett gyakran szembenézned.

Egy olyan tini, akire már fiatal korától rengeteg felelősség hárult, jobban tudja kezelni az ilyen kellemetlenségeket, mint a felnőtt, akinek könnyű élete volt (ha volt is valami baja, a szülei/felesége/férje le tudta kommunikálni a dolgot helyette)

A kocsijavítás ráadásul stresszes dolog is; drága, és a kocsi hiánya befolyásolja a mindennapokat, ilyenkor pedig egy amúgy is tapasztalatlan ember hajlamos visszasüllyedni a gyermekkori mentalitásába.

Mert nincs semmi, ami szembesítené őket a szintjükkel és terelgetné jobb fele a világképüket. Szóval, megragadnak egy gyerekesen buta szinten.

Általában ezek az emberek valami másból összehoznak egy nagy önbizalmat és azt hiszik, hogy mindenben igazuk van. Volt egy ilyen munkatársam. Hiába beszélt neki normálisan több ember is adott témákról, hogy nem okés, amit mond, nem értette meg. Volt, hogy azért hisztizett, hogy miért nem marad ott más megcsinálni az ő munkáját, mert neki kell mindent csinálni. Többen is kiröhögték, mert a leglustább volt és irreális, hogy egy délutános műszakos maradjon ott helyette dolgozni, miközben ő leül kávézni. De, nem fogta fel...