Mindig az introvertáltak sírnak?

Látszik, hogy itt baromira nincsenek képben az emberek azzal, hogy mit jelent az, hogy extrovertált / introvertált. Az introvertált nem azt jelenti, hogy valaki antiszociális / aszociális... hanem azt, hogy több energiát nyer abból, ha egyedül van, mint amikor hosszabb távon kénytelen emberekkel beszélni és kommunikálni. Én introvertált vagyok, nem a szélsőséges végén a skálának... és nem vagyok otthönülő penészvirág, mindentutáló nyominger, autista; sportolok is. El is járok otthonról, csak nem bulizni meg napi szinten órákat beszélni másokkal, hanem inkább moziba, színházba, koncertre, ahol nem KELL folyamatosan beszélgetni másokkal. Pl. mentem nyaralni rokonokkal 2 éve, a 2. napon már úgy éreztem, meg vagyok fojtva, mert "illett" velük beszélgetni, és ez nekem már sok volt folyamatosan, akármennyire szeretem őket.

Amúgy érzelmes ember vagyok, és könnyen elsírom magam - nemcsak akkor, ha bántanak, hanem akkor is, ha vmi szomorú történik, és akkor is, ha meghatódom. De ennek sztem nem az introvertáltsághoz van köze, hanem az egy másik különálló személyiségjegy.

Azt én sem értem, amikor vki mindenkinek a pofájába tolja, hogy "én introvertált vagyok", max. ha társkeresőn írja le - ott tök jó, ha van egy ilyen jellemzés a másikról, hogy akkor a nagyon szélsőségesen extrovertált ember tudja, hogy egymás agyára fognak menni, és nem feltétlenül ezt az embert kell választania... még mindig jobb, ha ilyen többet mondó dolgok vannak fent a tinder profilban, mint az olyat hülyeségek, hogy "szeretem a Trónok harcát és a kávét".

Ezek az emberek nem introvertáltak. Azért szenvednek, mert extrovertáltak lennének, csak tele vannak szorongással, gátlásokkal és egyéb kezeletlen mentális problémákkal, amik miatt kiszorulnak a legtöbb társaságból és szarul érzik magukat, mert mindenki szarik rájuk.

Ha introvertáltak lennének, nem lenne nehéz nekik ez, mert egyszerűen nem érdekelné őket.

Olyan is van.

De a legtöbb introvertált nem vágyik komoly kapcsolatokra.

És nem a kapcsolat hiánya okozza náluk a problémát, hanem az, hogy rossznak látnak mindent.

Nem csak az alkoholt, vagy a károsabb dolgokat. A jó dolgokat is utálják.

De nem minden introvertált ilyen.

Vannak normálisak is, akik csak nem vágynak feltétlen közösségbe.

De a legtöbb viszont nem ilyen.

Olyanok, mintha antiszociálisak is lennének.

"Hogy így meg úgy, ilyen meg olyan nehéz helyzetben vannak."

Most ha ez arra vonatkozik hogy g....ci idegesítő e számomra lerázni a párkapcsolati próbálkozókat akkor igen nehéz helyzetben vagyok.

Pl 1 hete tudtam meg hogy az egyik munkatársamnak én ugy udvarolok hogy én magam nem is tudtam róla.

Ez olyan szinten röhejes, hogy erre szavak sincsenek.

Meg állandóan turkálnak a magánéletemben ami nem rájuk tartozik.

Amúgy sírni sosem szoktam és ha rajtam múlna egy lakatlan szigeten élnék, csak legyen net, meg könyvek és filmek.

3

akkor ebből az következik, hogy a legtöbben nem introvertáltak? mert akkor kisebbségben vagyunk