Mit tesz az ember ott, ahol a "család az első", ha neki nem?
Kifejezetten jó viszonyban vagyok a szüleimmel, a testvéreimmel és több távolabbi rokonommal is, tartom velük a kapcsolatot, havi 1-2x biztosan, de néha többekkel, többször is találkozom. Nagyjából mindenki képben van mindenkivel kapcsolatban, vannak alkalmak amiket közösen megtartunk, megünneplünk. Jó, kiegyensúlyozott viszonyok, egy-egy súrlódással, félreétéssel néha.
Ez az én közegem.
Aztán van az a közeg, ahol napi szintű a kapcsolattartás, a 30-as "gyerekek" még a szülőkhöz járnak ebédelni, preferáltan heti többször, KÖTELEZŐEN vasárnaponként. 1-2-3-4-6 óra is eltelik a szülői házban. Ha a család hív, félre van dobva minden, párkapcsolat, barátok, teendők, hobbik. Minden, családi házon kívül töltött idő elszámolandó és kompenzálandó.
Mit tennél, ha az 1. közegben szocializálódnál, és belecsöppennél a 2.-ba?
Velem már többször megtörtént és többször rosszul kezeltem :)
válasza:Nem csöppennék bele a másodikba, mert totálisan idegen
a mentalitásomtól, az életmódomtól.
Mindenki úgy él, ahogy akar, de én ilyennel nem kötném
össze az életemet, egy percig sem.
A szülőkkel, a famíliával normális, kiegyensúlyozott kapcsolat,
de ha velem él, akkor a mi közös életünk az első.
Ezt nem lehet sehogy sem kezelni. Nem jöhet szóba.
Kemény, és igazságos szavak.
Én valamiért vonzom az ilyen partnereket és csak az idő előrehaladtával szokott leesni a tantusz.
Általában eleinte épp "helyzet van", aztán eltelik egy kis idő és még mindig van.
Nem tudom, tényleg én vonzom-e őket, alternatívát látnak bennem, vagy csak valamit, aki mindebbe bevonható vagy annak tűnik aztán amikor kiderül hogy mégse akkor kocc.
Vagy csak véletlen.
válasza:Kérdező, értem, mire gondolsz, de nekik nem a család az első, hanem képtelenek leválni a szüleikről.
Igen, biztos, hogy te vonzod be őket, nem véletlen, ha mindig ilyeneket fogsz ki.
Olyan partnereket fogsz ki, akik irányításra vágynak, ill. gyerekszerepben ragadtak.
Talán túl irányító típus vagy, te akarsz dönteni mindenben. Az irányításra vágyó partnereidet emlékezteted az otthoni viszonyokra, ahol szintén megmondják neki, hová mehet, mit csinálhat.
Ez durva. Némi fenntartással, de elfogadom. Egyszer ki is jött valami munkahelyi teszten hogy én a 'driver' kategóriába tartozok. Akkor is meglepett, mert utasítani, parancsolgatni nem szeretek, az önállóság híve vagyok.
Az viszont igaz, hogy akkor érzem magam elememben, ha kezdeményezhetek.
És talán ezért is taszít annyira a családnak (a mások családjának) "sodró árja".
Kicsit pozitívabban megfogva az egészet, lehet, hogy ezt a kezdeményezőkészséget, proaktivitást keresik a lányok, ha már otthon nem kapják meg, az idő múlása és egyéb okok miatt?
Aztán meg hirtelen befékeznek, ha "amonnan" mégiscsak jön egy-egy utasítás.
Illetve akkor is befékeznek, amikor, hasonlóan ahhoz amit írsz, irányítást tapasztalnak a részemről. Pedig mi sem áll távolabb tőlem. Egyszerűen csak szeretek ötletelni. A legjobb (lenne) persze másokkal, az aktuális ő-vel együtt... igen azt hiszem ez is félreértések forrása tud lenni.
Nem magamat akarom sajnáltatni, csak elgondolkoztatnak ezek a jelenségek.
válasza:Érdekes, azt hittem, nő vagy.
Egy férfinél a határozott, kezdeményező attitűd a jellemző. Ez férfias, ezt szeretik a nők.
Szeretik, aztán mégse :D
Lehet, hogy nekem kéne ezt az attitűdöt méginkább vállalni.
Ha látszólag csak a rossz származik belőle, akkor is.
Rövid távon rossz tud lenni egy konfliktus.
Hosszabb távon jobban járok.
Az is eszembe jut erről, hogy sokszor épp a stabilitás a lényeg.
Ha következetesen azt vallom, hogy MI vagyunk az elsők... akkor talán ezt elfogadja a "mi" másik fele is.
Talán.
Talán csak ebben nem voltam eléggé következetes.
Megijesztett az anyaígyanyaúgy, bizonytalannak mutatkoztam, elvesztettem a stabilitásomat, okkal mondták hogy nem vagyok stabil.
Még gondolkozok ezeken.
(Azért a kisördög ott motoszkál és mondogatja, hogy ezek csak kihasználnak, sose fognak lejönni az anyjukról.)
Mindenesetre köszi az építő hozzászólásokat!
válasza:Én az 1. közegben nőttem fel, jó a kapcsolatom most is a szüleimmel, tesómmal, rajtuk kívül nem tartom más rokonnal a kapcsolatot - ők se keresnek minket,de ez így van jól .
Nagyon zavaró lenne ez a "kötelező" jelleg olyan szituációkban, ahol megvan a szabad választás lehetősége. Ha mondjuk a szüleimmel vagy párom szüleivel történne valami baj, gondolkodás nélkül mennénk segíteni, mert ez lenne természetes. De az, hogy még akkor is hátrahagyjuk a választott életünket, mikor azt semmi nem.indokolja, "csak mert a család ", azt nem bírnám elviselni.
30 fölött vagyok,hadd ne a szüleim szabályozzák az életem. A második felállás tőlem nagyon távol áll, hogy tudnék programokat, nyaralásokat szervezni így? Lehet úgyis egészséges és szeretetteljes kapcsolat a családdal, hogy nem a kapcsolat, hogy van szabad mozgástér.
válasza:Elsőnek azt hitem nő vagy, nekem is fontos a családom sok testvérem van és szoktunk menni közös programokra is.
Szerintem próbálj más felé keresgélni. Néz utána olyan kérdéseknek amiből meg tudod állapítani a családhoz való viszonyát.
Nekem élnek a szüleim imádom őket itt laknak a közelbe mégis is ritkán találkozok velük.:'D
Szeretem ha egy pasi határozott és irányít de csak az ágyban,amúgy én annak örülök a legjobban ha a párommal partnerek vagyunk, együtt oldjuk meg a próblémákat. Közösen döntünk ki kéri a véleményem.
válasza: válasza:Az anyja csecsen log az egyik baratom. 39 eves dolgozo ferfi es szombat vasarnap anyjaeknal kotelezo ebedre megy. Vas reggel misere.
Mondtam neki,h igy biztos nem lesz noje soha. Nincs is neki bnoje azota se.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!