Jogos a "sérelmem" vagy igazuk van?

a régi autóm rossz, ezért szüleim felajánlottak, hogy vesznek nekem egy autót. bele mentem, de meg akartam velük beszélni, hogy csak előlegezzék meg, amig nem sikerül elintéznem a hitelt. azt omndták, ne vegyek fel hitelt, inkább majd apránknt ahogy tudom fizessem ki, vagy törlesszem havonta. még mindig jobb mint a banknak...bele mentem. sikerült álmaim autóját meg venniük, csak még 2000 km-el van tőlem, mert anyumék messze laknak. munka miatt még senki nem tudod menni a kocsiért illetve elhozni sem. úgy terveztem, hogy jövőhéten megyek érte, akkor lesz a hosszú hétvége, nem dolgozok. sajnos tényleg az utobbi 2-3 alkalom mindig meghiúsult. se ők, se én nem tudtam mozdulni itthonról. van egy testvérem, akivel nem vagoyk túl jöba, mert egyszer nagyon csúnyán beszélt a gyerekeimmel. nyomdafestéket nem tűrő dolgokat mondott, amiért sose kért bocsánatot tőle. ez a viszony így megmaradt, szerencsére nem sokat találkozunk. na most szüleim mondták, hogy majd tesóm haza hozza az autót. viszont van sajátja, de mégis az enyémmel járkál napi szinten. a vezetési stilusa meg olyan, hogy többször volt balesete meg büntetése, mert iszonyat brutálisan vezet. engem nagoyn zavar, hogy az én autómmal járkál és nem vigyázz rá. mert hát apunk vette, akkor úgy van vele, hogy az ővé is. tudom, hogy még egy fillérem sincs az autóban, mégis rosszul esik, hogy nem becsüli meg és veszi figyelembe, hogy hiába szüleink vették az autót nekem, nekem azt ki kell fizetnem, nem puszira vették. és egy középkategoriás autóról beszélünk, ami 4 millió ft. szóval nagyon sokáig fogom fizetni nekik és nagyon vigyázok már most rá, pedig itt sincs. az öcsém meg vígan kocsikázik. szóvá tettem anyumnak, persze őt védi. már megbántam ezt az egészet amugy. sőt mostmár biztos, hogy veszek fel hitelt, hogy azonnal tudjam nekik oda adni, ne az legyen, hogy mindenkié a kocsi :(