Miért csak a reál tárgyakban jó embereket tartják intelligensnek?
válasza:"Aki mondjuk tényleg tehetséges művész valamiben, az kreatív, és a fantázia szerintem összefügg az intelligenciával,meg az is, hogy magunktól létrehozunk valamit."
Fejtsd ki, hogy pl.: egy tájkép megalkotásához mennyi intelligenciára van szükség. A művészet is fejben dől el, de nem feltétlenül intelligencia kérdése, hanem az agy-test kapcsolattól.
A kreativitás már más az tény. Gondolatok közötti kapcsolatteremtés. Érdekes, hogy ha fáradtak vagyunk, ez jobban megy. Gondolom ugyanazért mert a lustaság szüli a frappáns megoldásokat.
"A nyelvtan, és véleményem szerint a helyesírás is, csak rosszul tanítják, puszta logika. A nyelvtanban nem is értem, mire mondod, hogy be kell magolni, pláne egy olyan agglutináló nyelvnél, mint a magyar. "
A nyelvtan az jön magától, viszont vérszemet kaptam mikor értelmetlenül alap dolgokat magoltattak be. Ez a tantárgy tipikusan olyan, amit kívülről tudsz alkalmazni, minden más csak tova bonyolítás. Valamiért sose szerettem, lefárasztott.
"Inkább csak nem tudja megtanulni, nem érti, bemagolással próbálkozik, ami természetesen nehéz."
Ezt én is érzékeltem. És itt jön képbe az eredeti kérdés, mert tapasztalataim szerint, aki nem érti a reál tantárgyak logikáját és sémáját, az alapból nem kiemelkedő..más agyfélteke a domináns. De nem ezzel van a gond, hanem a helytelen kompenzálással. (ugyanígy visszafelé)
Nem lehet valaki igazán intelligens anélkül, hogy ne értsen mindkettőhöz valamennyit. Több tudós is ír verseket, játszik hangszeren, vagy tevékenykedik a művészetek más világában. Kell ez az összhang a két agyfélteke között, hogy valaki kiemelkedő legyen. A reneszánsz művészek is jórészt polihisztorok voltak.
"Ezt nem kétli senki, de az élet egyéb területein is lehet gondolkodni, akár nem is csak tantárgyakon."
Az élet többi területe..nos igen. Több ismerősöm nem ért a favágáshoz télire...hogy ha elszakadt egy vezeték valamiben azt ne dobja ki, otthonilag is simán javítható...hogy bútort se olyan nehéz készíteni, csak az alapokat kell tudni...
Az élet más, lényegesebb területein alulműveltek vagyunk. Ez részben betudható annak is, hogy minden az ölünkbe pottyan manapság (vagy azt hisszük)...
válasza:Lehetsz úgy is intelligens, hogy diszkalkúliád van, és máris nem megy a matek.
Mint ahogy lehet intelligens valaki rossz helyesírással is.
"7. Egy jelentéktelen dolgot kiemelsz a válaszomból és nem arra fókuszálsz ami a tartalom lenne."
De igen, mert én tudok 3 nyelvet, és állítom, hogy aki 1- nyelvből 5-ös, az a többiből is. Kivéve persze, ha kényszerből tanulja, mert apuci kitalálta, de az más eset.
„Fejtsd ki, hogy pl.: egy tájkép megalkotásához mennyi intelligenciára van szükség. A művészet is fejben dől el, de nem feltétlenül intelligencia kérdése, hanem az agy-test kapcsolattól. „
Te tipikusan az vagy, aki azt hiszi, a tájkép lényege, hogy van rajta naplemente. Azt giccsnek hívják.
Gondolkodni ehhez a képhez kellett:
Vagy ehhez:
Nem pedig ehhez:
De igen, ebben a témakörben lehet, hogy kifogsz rajtam, mert nem értek a festészethez. Ha érveket szeretnél, kérdezz irodalomról.
„A kreativitás már más az tény. Gondolatok közötti kapcsolatteremtés. „
De nyilván a jó festők – hogy az előzőhöz kapcsolódjak – kreatívak.
Szerintem fantázia ahhoz is kell, hogy jó matematikusok legyünk. Mert jó dolog használni a Pithagorasz-tételt. Na de felfedezni azt, az nem ugyanaz.
„A nyelvtan az jön magától, viszont vérszemet kaptam mikor értelmetlenül alap dolgokat magoltattak be. Ez a tantárgy tipikusan olyan, amit kívülről tudsz alkalmazni, minden más csak tova bonyolítás. Valamiért sose szerettem, lefárasztott.”
Mi az, hogy jön magától? Nem értem, mire gondolsz. Nyelvtanból is ha egyszer megtanulod a dolgokat, alkalmazhatod a szabályt. Ha kitalálsz egy új szót, mert ez a hobbid, vagy fantasyt írsz, le tudod írni magyar szabályok szerint. Például ha tudod, hogy az Ady-kötet mért kötőjeles, akkor a Frodó-gyűrűről is tudod, miért az. És a mozgószabály (amikor egyes esetekben egy módon írunk szavakat,máskor összeugranak) kifejezetten alkalmi használatra van. Mert ugyebár nem mindegy, hogy homokos útkaraparó, vagy homokosút-kaparó.
„Ezt én is érzékeltem. És itt jön képbe az eredeti kérdés, mert tapasztalataim szerint, aki nem érti a reál tantárgyak logikáját és sémáját, az alapból nem kiemelkedő..más agyfélteke a domináns. De nem ezzel van a gond, hanem a helytelen kompenzálással. (ugyanígy visszafelé) „
Ezzel sem értek egyet. Egy Lomb Kató, aki vagy 20 nyelven tudott (most nem ellenőrzöm Wikipédián) kötelező jelleggel jó volt szinusz-koniszunoszból? Vajon miért hangzik el sok reálos szájából, hogy segítsen neki a humános verset elemezni, vagy ebben-abban, vagy hogy nem érti ezt a tantárgyat. (Mielőtt megjegyzed: természetesen fordítva is van.) Ha olyan egyszerű a humán tárgy, miért nem tudnak egyesek egy novellát sem elolvasni másnapra? Lehet mondani, hogy a kötelező olvasmányok régiek, nehezek stb., de egy novella 3 oldal. A két agyfélteke nyilván azért van összekötve, hogy kiegészítsék egymást. Akinél a jobb félteke az uralkodó, az csak buta lehet?
Most olvastam tovább, azt írtad, amit én, de már nem törlöm ki.
„Nem lehet valaki igazán intelligens anélkül, hogy ne értsen mindkettőhöz valamennyit. Több tudós is ír verseket, játszik hangszeren, vagy tevékenykedik a művészetek más világában. Kell ez az összhang a két agyfélteke között, hogy valaki kiemelkedő legyen. A reneszánsz művészek is jórészt polihisztorok voltak. „
Sokan, de nem mindenki. Minden nyelvész jó matekból is? Annyiban igazad van – és ha így érted, akkor egyetértek veled -, hogy VALAMENNYIRE jó mindkettőből. Aki jó egyik tárgyban, mondjuk töriből, az valószínűleg nem áll bukásra matekból. De az lehet, hogy 3-as, mondjuk egy erős gimnáziumban. Ugyanakkor olvastam már verset Teller Edétől, hát nem volt egy József Attila.
„Az élet többi területe..nos igen. Több ismerősöm nem ért a favágáshoz télire...hogy ha elszakadt egy vezeték valamiben azt ne dobja ki, otthonilag is simán javítható...hogy bútort se olyan nehéz készíteni, csak az alapokat kell tudni... „
Most inkább olyasmire gondolok, hogy van-e véleménye egy társadalmi kérdésről, ha lát egy jelenetet egy filmben, meg tudja-e mondani, szerinte melyik szereplőnek volt igaza, kielégíti-e őt az Alkonyat, vagy inkább néz valami jobbat, ha hall valamit, egyedül is el tudja-e dönteni, hogy igaz-e, bele tud helyezkedni mások nézőpontjába (a beszéden kívül elvileg ebben különbözünk például az állatoktól). Az ilyesmiben inkább segítenek a könyvek, a versek, semmint a matek vagy a kémia.
„Lehetsz úgy is intelligens, hogy diszkalkúliád van, és máris nem megy a matek.
Mint ahogy lehet intelligens valaki rossz helyesírással is.”
Igen, van ilyen is.
Az építész választ köszönöm, vele egyetértek. Épp ezt mondom én is, hogy elég sok reálos, aki elvileg okosabb, simán kibukik humános tárgyakból. Akár egyetemen is, pedig ott már nem menő ezzel szórakozni, és akár pénzbe is kerül. Szóval kizárhatjuk,hogy nem akar stréber lenni.
válasza:A már folyó vitába nem akarok beleugrani, de aki ténylegesen jó fizikából és kémiából, matekból, érti, látja az összefüggéseket az általában valóban intelligens. A NAGYBETŰS művészek, akik tényleg nagyot alkottak valóban intelligens emberek voltak, érdemes megnézni Leonardo da Vinci munkásságát, aki minden tudományterületen és szinte minden művészeti ágban toppon volt. De megnézhetjük Michelangelót is, mekkora képzelőerő, és tudás köztük humán és reál tudás kelhetett a Sixtus-kápolna freskójához, a komolyzenéhez, a zeneszerzéshez szintén magas intelligencia kell. Viszont amit sokan művészetnek neveznek, az szimplán tehetség, és nem géniusz, valakinek a művészet ösztönből jön, de ha nem elég intelligensek egész életükben tucat festők, középszerű művészecskék maradnak.
Ami a történelmet, nyelvtant, irodalmat illeti, ezek nem az intelligencia hanem a műveltség részét képezik. Ráadásul túlerőltetve. Igen a szövegértéshez, kell egy fokú intelligencia is, és sok matek zseni, némi Aspergeres vonásokkal egy csomó mindent nem fog megérteni, például az iróniát, de attól még nem unintelligens. Viszont a magyar viszonyokat tekintve, ahol a humán oktatás az agyatlan seggeltetésből áll, ha valaki intelligensnek gondolja magát, mert jó töriből, azt pofán fogom röhögni. Egyrészt a történelem egy érdekes tárgy, és szerintem egy intelligens ember nem mindent hisz el, amit egy töri könyvben leírva lát, mert a történelmet a győztesek írják, erre jó példa, hogy milyen Könyves Kálmán leírása a Képes Krónikában... amikor meg az összefüggésekről esik szó, az is csak bemagolás, az Isten sem tudja pontosan, hogy milyen történések vezetnek egy történelmi eseményhez. Persze nagy vonalakban lehet összefüggésekről beszélni, de itt pont a részletek a lényegesek. Egy apró momentum megváltoztathatja az egész világ történelmét.
Irodalom, bocs, az egyetlen dolog amihez IQ kell az irodalom kapcsán az az érvelés. A többi műveltség kérdése, sokat kell olvasni, aki sokat olvas, annak semmi nem okozhat komoly gondot az irodalomban, kivéve a verselemzés, az a bölcsészek orbitális baromsága. Mit elemezzek egy drogos idióta látomásában, hogy hogyan cikáztak az agyacskájában a neurotranszmitterek? Egy vers mindenkinek mást jelent, tök felesleges elemezni, értelemszerűen egy tujon mámorban írt mű, nekem tök mást fog jelenteni, mint mondjuk Rimbaudnak. De a magyar oktatás a humán tárgyak esetében kb. abból áll, hogy agyatlanul böfögd vissza azt, amit az MTA oda helyesnek vélt. Baromság. A nyelvekhez pedig tehetség kell, a nyelvtanhoz is, nevezhetjük egyfajta nyelvi intelligenciának is, valahogy más kell hozzá, mint a reál tárgyak klasszikus IQ-ja.
Reál tárgyak, ezek viszont ténylegesen IQ-t igényelnek, itt is lehet magolni, de semmire nem fogsz vele menni, nem leszel jó orvos, nem leszel jó mérnök, nem leszel jó vegyész intelligencia nélkül. A reál tárgyak magja az intelligencia és a törvényszerűségek megértése, ha nem érted a reál tárgyat, akkor nem tudod használni a tudást.
Egyébként én egyetlen okból tartom a humán műveltségek túlnyomó többségét unintelligens embernek, én valamilyen szinten értek a humán tárgyakhoz, pedig nem mindet kedveltem, a művészethez kevésbé értek, sajnos, ez az én személyes hiányosságom, továbbá az oktatásunk hiányossága, hasznosabb lett volna, ha mondjuk a történelem adatmagoltatása helyett mondjuk megtanulok valamilyen hangszeren játszani... ami viszont a humán műveltségűeket illeti, többségük sík hülye reál tárgyakból... bocs az olyan ember ne mondja magára azt, hogy intelligens, ha még azt sem tudja, hogy a saját teste hogyan működik, nem hogy atomerőmű... És a legszebb a humán műveltségűekben, hogy fingja nincsen a reál tárgyakról de azért mindenbe belepofáznak, érdemes megnézni a tipikus magyarországi zöld aktivistát, aki mondjuk az atomenergia ellen tiltakozik. Tipikus hippi bölcsész, akinek annyi jut át a ganja gőzön, hogy az atom rossz, persze normális alternatívát nem tud felhozni, ami az ország energiájának 40 százalékát képes lenne ellátni energiával, de azért zárjuk be az erőművet, mert az rossz, de fingja nincs arról, hogy mi köze van a jódnak az atomenergiához, sőt arról sem, hogy mi az a maghasadás, és arról sincs fogalma, hogy hogyan működik az erőmű egyáltalán. De azért tiltakozik.
Egy szó, mint száz, a reál beállítottságú ténylegesen intelligens embereknek van egy minimális humán műveltségük, a humán műveltségűek viszont általában olyan sötétek reál tárgyakból, hogy a feketelyuk hozzájuk képest világít.
válasza: válasza:Kedves 15-ös, te a tipikus unintelligens embernek a mintapéldánya vagy. Már ne is haragudj. Először leírsz egy csomó égbekiáltó marhaságot a történelemről és az irodalomról, azután pedig kijelented, hogy értesz hozzájuk :D
Az ilyesmi pontosan azoknak az embereknek az ismérve, akikbe semmilyen intelligencia nem szorult. Ha lenne benned egy szemernyi kis szerénység, akkor nem mondanál véleményt olyan dolgokról, amiről fogalmad nincsen (pl. a történelemről és az irodalomról). Ez egyébként az összes többire igaz, akik itt nyilatkoznak, és marhaságokat írnak ezekről a... tudományokról. Én ugyanis a tudományokról beszélek (történettudomány és irodalomtudomány), nem pedig az iskolai tantárgyakról. Az iskolai tantárgyak igazából tanárfüggőek, hogyan tanítják őket, és itt elég soknak volt rossz töritanára és irodalomtanára, ez látszik :D Viszont ahhoz, hogy magát a tudományt később egyetemen valaki jól művelje, oda már tényleg kell intelligencia, és a történelem nem csak annyi, hogy beseggelsz pár évszámot. Az irodalomtudományról pedig annyit, hogy annak olyan szakirodalma van, hogy állítom, aki ide hányta a marhaságait, hogy "kit érdekel mit gondol a költő bla bla", az egy mondat után feladna egy igazi irodalomtudományi szakirodalmat, mert egyszerűen túl lüke ahhoz, hogy megértse. Jah, és semmi köze nincs ahhoz, hogy mit gondolt a szerző :D
És még azért is unintelligens vagy, 15-ös, mert ezek után még elkezded fikázni a tipikus "hippi bölcsészt", hogy milyen idióta tévképzetei vannak a reál tudományokról, miután pont te vagy az, aki a legnagyobb idióta tévképzeteket leírod "én mindent tudok" hozzáállással a humán tárgyakról. Gratulálok :D Úr Isten, de szánalmas az ilyen :D
És még annyit írnék le, hogy ha már szóba került az intelligens ember, akkor az igazi intelligens ember nem nézi le a másikat. Ha valaki ért az irodalomtudományhoz ,az igazi intelligens ember, és egy irodalomtörténész nem néz le egy matematikust, és egy matematikus sem néz le egy irodalomtörténészt. Egyik sem pökhendi, és nem tartja magát különbnek a másiknál. Ez ugyanis az intelligens emberek egyik ismérve. És természetesen tudományos szinten mindegyik tudományterülethez kell olyan tudás és műveltség és intelligencia, ami az átlagembernek nincs meg.
válasza: válasza:"Akinél a jobb félteke az uralkodó, az csak buta lehet? "
Egy szóval sem mondtam ezt, csak azt, hogy valószínűleg nem lesz kiemelkedő.
"Ezzel sem értek egyet. Egy Lomb Kató, aki vagy 20 nyelven tudott (most nem ellenőrzöm Wikipédián) kötelező jelleggel jó volt szinusz-koniszunoszból?"
Nem, de a nyelvtanulás ugyanúgy serkenti a jobb és bal agyféltekét. Nem csak egy-egy tantárggyal, vagy szakmával lehet fejleszteni őket. Van, ami mindkettőre hatással van.
" Annyiban igazad van – és ha így érted, akkor egyetértek veled -, hogy VALAMENNYIRE jó mindkettőből."
Igen, így értettem. Fogalmazhattam volna pontosabban, bocsánat.
"Az ilyesmiben inkább segítenek a könyvek, a versek, semmint a matek vagy a kémia. "
Hát...jah, végülis igazad van. Ebbe így nem gondoltam bele.
Véleményünk és gondolataink megfelelő közvetítéséhez és formálásához/fejlesztéséhez kellenek a humán tárgyak... Jól van, megfogtál :D
A művészetekhez (és belinkelt képekhez) pedig csak annyit, hogy ezeket én sem tudom függetleníteni az intelligenciától, de valahogy nem is tudom szorosan hozzáfűzni. Ha kétbalkezesek lennének (nem buták) akkor már nem tudnának ilyeneket alkotni, holott az ötlet adott. Sőt van is ilyen embereknek egy külön szakma. Kétségtelenül tehetségesek és okosak a művészek, de szerintem alkotásaikhoz, nem ez a legelengedhetetlenebb tulajdonságuk.
Egész addig komoylan vettem a szavaidat, amíg ezt nem mondtad:
„Irodalom, bocs, az egyetlen dolog amihez IQ kell az irodalom kapcsán az az érvelés. A többi műveltség kérdése, sokat kell olvasni, aki sokat olvas, annak semmi nem okozhat komoly gondot az irodalomban, kivéve a verselemzés, az a bölcsészek orbitális baromsága. Mit elemezzek egy drogos idióta látomásában, hogy hogyan cikáztak az agyacskájában a neurotranszmitterek? „
Szerintem a metaforák megértése pl. az idegennyelv-tanulásban is segít, és igenis egyféle gondolkodásmód a verselemzés. Azzal tisztában vagyk, sok helyen a rossz irodalomtanárok ledarálják a dolgokat, de ahol meghallgatják a gyerek a véleményét, elemzését, ott már igenis kell hozzá ész. Kevés költő volt drogos, és valahogy a sok drogos közül nem is mindenki írt verset arról, amit látott. Azon kívül az csak az irodalomhoz nem értők gondolata, hogy „minek kell belemagyarázni, hogy ezért meg azért írt olyan hangzású szavakat, mi van ha épp csak úgy rímelt” – nos, az igazi nagy költők nem azért írják oda, mert nem volt jobb ötletük, de ezt persze nem látja be mindenki. Ezért oylan baromi nehéz verset fordítani. Az életrajztanulás valóban baromság, de egyre inkább kiszorul az irodalomoktatásból. Egyes dolgoknál azért muszáj beszélni róla.
„Egy vers mindenkinek mást jelent, tök felesleges elemezni, értelemszerűen egy tujon mámorban írt mű, nekem tök mást fog jelenteni, mint mondjuk Rimbaudnak.”
Már vártam ezt az érvet. Egy mű BIZONYOS KERETEK KÖZT nem ugyanazt jelenti mindenkinek, de azazért van, mert akkor általánosabb dolgokat írt le a költő. Például egy szerelmes versből sose lesz vers a hasfájásról, ha meg téged a legjobb barátodra emlékeztet, attól még z elemzés igaz marad, mert abban az esetben a költő a fájdalomról írt benne, és nem például a szexről, hiszen akkor értelemszerűen nem jutna eszedbe a barátod. És mivel a fájdalom úgy a lényegi elem a versben, azt mért ne lehetne elemezni?
De egyébként nagyon leragadtunk a verselemzéseknél. Betudom ezt egy rossz magyartanárnak, de az irodalom(oktatás) messze több kéne hogy legyen a verselemzésnél. Elvileg nem véletlenül kéne azokat olvasni, amiket.
„Reál tárgyak, ezek viszont ténylegesen IQ-t igényelnek, itt is lehet magolni, de semmire nem fogsz vele menni, nem leszel jó orvos, nem leszel jó mérnök, nem leszel jó vegyész intelligencia nélkül. A reál tárgyak magja az intelligencia és a törvényszerűségek megértése, ha nem érted a reál tárgyat, akkor nem tudod használni a tudást. „
De mint mondtam, például ugyanúgy igaz a nyelvtanra, hogy ha nem érted, csak bemagolod, akkor nem fogod tudni alkalmazni. Hiszen nem minden egyes szót magolunk be, hanem szabályokat kell megérteni. A történelmet is fölösleges tanulni, ha nem tudod a tanulságokat a saját korodra vonatkoztatni. És orvos, matematikus oké, hogy megérti, de mint mondtam, ott sem mindegy, hogy valaki új dolgot talál ki általa, vagy egész életében számolgatja, amit elétesznek.
„mi viszont a humán műveltségűeket illeti, többségük sík hülye reál tárgyakból... bocs az olyan ember ne mondja magára azt, hogy intelligens, ha még azt sem tudja, hogy a saját teste hogyan működik, nem hogy atomerőmű...”
Itt gondolom, a biológiára gondolsz. Abból egyrészt mért ne lehetne tök hülye egy matekos is, ha nem érdekli? Az én régi osztályomban épp az volt, hogy akik jók voltunk matekból, azokon csodálkoztam, hogy le se szarják a biosz órát. Egy dolog, hogy a tengericsillag emésztése nem érdekli, de egy másik az emberi test. És én sosem értettem, hogy a bioszt miért tartjuk reál tárgynak, legalábbis gimnáziumi szintig, amíg az átlag ember találkozik vele. Színtiszta magolás az egész. Legalábbis ha a humán tárgyakhoz nem kell gondolkodni, akkor ehhez mért kéne?
„13. Ez nem mindig van így,az egyik nyelv nehezebb mint a másik,lehet valaki 5-ös angolból de 3-as franciából.”
Lehet, de szerintem igazi nyelvérzék az, amikor valakinek megy több is elég jól. Ismerek olyat, akinek megy a német, de az angol kevésbé. Mert a német logikalilag jobban hasonlít a magyarra, magyar aggyal könnyebb tanulni. Ez nem nyelvérzék, hanem magyar aggyal szabálytanulás.
„Én ugyanis a tudományokról beszélek (történettudomány és irodalomtudomány), nem pedig az iskolai tantárgyakról. Az iskolai tantárgyak igazából tanárfüggőek, hogyan tanítják őket, és itt elég soknak volt rossz töritanára és irodalomtanára, ez látszik :D”
Ez igaz mondjuk. Mármint hogy a rossz tanár okozhat rossz benyomást.
Egyébként nem látom be, miért lenne fontos, hogy egy bölcsész (bár megjegyzem, nem csak a bölcsészek humánosok, de mindegy) értse, hogy mi történik, ha két olyan kémiai anyagot összeönt, amivel az életben nem találkozik. Az igaz, hogy ha valami ellen valaki tüntet, akkor annak utána kell nézni, hogy miről is van, ez jogos volt tőled. De egy egyszerű háziasszony számára nem elég az, hogy ismeri azokat az anyagokat, amelyeket a mosáshoz, takarításhoz használ, hogy tudja, hogy mikor léphet fel szén-dioxid-mérgezés és hasonlók? A többi dolog már épp annyira plusz műveltség, mint tudni, hogy Ady mikor született. Természetesen arra szükség van, hogy a szakértők foglalkozzanak kémiával, de mért lesz hülyébb a háziasszony attól, ha nem ismeri a relativitás elméletet? Mindig jönnek azzal a reálosok, hogy a reál tárgyakata mindennapi életben használjuk. Igen, a dolgok előállítása stb. függ ezektől, de gondolom a férfiak minden borotválkozás előtt nem készítenek kémiai vizsgálatot a borotvahabról, a háziasszony meg nem számolja ki, hány mól a mosóporbn az akármi.
Az irodalomtudományhoz én is hozzászólnék: ott jelenleg, legalábbis a recepcióelmélet a divat, tehát épp azt vizsgálják, hogy a befogadóban milyen érzést kelt a dolog, nem a költőben. De van sokféle irányzat. A lényeg, hogy akármelyik irányzathoz tartozik is adott tudós, azért egy Jauss (nem tudok német ss-t írni a gépen) vagy Gadamer már szinte (?) filozófiai módon értékelték az irodalmat. Soha nem egy konkrét műről beszéltek, hanem általában az irodalomról. Vagy Wellek és Warren. A filozófusok pedig gondolkodnak. Azt lehet vitatni, hogy hasznos-e a képzésük, de most ezt kérdeztem, és nem ez a vita tárgya, hanem az intelligencia, ami szükséges hozzá.
Én egyébként szándékosan nem az egyetem, hanem a gimnázium, szakközépiskola témakörét feszegettem. Épp azért, mert én nekem nem lenne nagy pofám, hogy elmondjam, hogy a mérnökök milyenek. Apám is az, a testvérem is tanult annak, de ezt nem tartom elégnek, hogy ítélkezzek. Szóval ez a „8 régi osztálytársamból bölcsész lett” meg „lakik 10 bölcsész az utcánkban, aki mesélte” és társai… Ismerősei, rokonai stb. mindenkinek vannak. Mindenki hall sztorikat. De azért nem lenne bátorságot olyat leszólni, ahol nem jártam még. Ezért írtam gimiről, mert oda jártam én is, mások is.
„Egy szóval sem mondtam ezt, csak azt, hogy valószínűleg nem lesz kiemelkedő.”
A múltkor a TED előadásán egy doktornő pont az ellenkezőjét állította. Én is ezt gondolom: hiába erős a bal félteke valakinek, ha nincs hozzá fantáziája. Mint mondtam, nem ugyanaz kitalálni, hogy alkalmazzama matekot, mint kiszámolgatni, amit elém raknak.
„Nem, de a nyelvtanulás ugyanúgy serkenti a jobb és bal agyféltekét. Nem csak egy-egy tantárggyal, vagy szakmával lehet fejleszteni őket. Van, ami mindkettőre hatással van. „
Ebben lehet, hogy igazad van.
„Ha kétbalkezesek lennének (nem buták) akkor már nem tudnának ilyeneket alkotni, holott az ötlet adott. Sőt van is ilyen embereknek egy külön szakma. Kétségtelenül tehetségesek és okosak a művészek, de szerintem alkotásaikhoz, nem ez a legelengedhetetlenebb tulajdonságuk.”
Hát, az első balkezes ismerősöm, aki eszembe jutott, nem tud rajzolni, és egyszer azt írta házi feladatnak vernek (tájkölteménynek), hogy:
„ott egy füves rész / mellette egy fűrész”
Értem, miért hoztad fel a balkezességet, de azért ez nem ennyire egyszerű. Én jobbkezes vagyok, mégis inkább a jobb agyféltekét használom (feltételezhetően), mert erősebben vonzódom a művészetekhez, mint a matekhoz, amiből rossz vagyok. De a rossz az nem az, hogy megbuktam, vagy ilyesmi. A festészetben nem vagyok szakértő, de van Gogh ki akart valamit fejezni azzal, hogy a dolgokat mozgalmasra festette (látod, ahogy gomolyog a felhő stb.), és nem odarajzolt 3 suhanó vonalat, mint a képregényekben, vagy odaírta, hogy HUSS, hanem magát a tárgyat ábrázolta mozgalmas vonalakkal, így tudta érzékeltetni, hogy a felhő gomolyog, nem jobbra megy vagy balra. Most ezt csak rögtönöztem, mindegy, hogy ezt akarta-e, a lényeg, hogy ezt a sarki Rozi néni ritkán érzékelteti.
19-esnek köszönöm a kulturált hangú, más igazának elismerésével tarkított vitát, és figyelmébe ajánlom a 15-ösnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!