Ti hogyan viszonyultok a művészlelkekhez?

Én is "művészlélek" vagyok, de nem játszom meg magam és nem kérkedem vele, teljesen hétköznapi vagyok, bele olvadok a környezetembe. Nem tartom erénynek, inkább számomra egy jó dolog a sorstól. sajnos nem tudtam kamatoztatni a rajztudásomat, nem futottam be mint híres festő, bár még vannak ezirányú ambícióim. Tisztában vagyok a képességeimmel és a korlátaimmal. Jelenleg családapa vagyok, sok az elfoglaltságom. Ha majd lesz annyi időm újra előveszem a festőállványomat és megvalósítom a terveimet...Saját örömömre néha dobolok is egy Yamaha DD-55 ön, "feltaláltam"(a meglévő működési elvet felhasználva egy teljesen egyéni kialakítású szerkezetet hoztam össze két év alatt, több generációs fejlesztési munkákkal, és tesztelésekkel) egy kamerastabilizátort amire büszke vagyok mert ehhez már tényleg elvontnak kell lenni. De szerkesztettem egy kompakt fényképezőgépre egy kétszerező előtétlencsetartót is...De végeztem egynapos tetováló tanfolyamot úgy, hogy még gép sem volt azóta sem, és akkor sem a kezemben. Ha filmet nézek sokszor inkább az operatőri munkát figyelem és a világítást.Hobbim még a videószerkesztés. Jelenleg a Boris CC for Sony Vegas effekt programot tanulmányozom intro készítésekhez....

Érdekes emberek, érzelmesek, intelligensek.Jól kijövök velük, mert engem nem vonz az unalmas, egyhangú földhözragadtság.Szeretem, ha valakinek van fantáziája, egyéni kis világa, amibe a rezsi és éjjel-nappal buta pest témán kívül más is belefér.Nem egy "tucatember".Azok, akik egyszerűek, mint az egyszeregy, vagy épp irigyek, azoknak szokott bajuk lenni velük.Mert betegesen rettegnek mindentől és mindenkitől, aki egy picit is más, mint a hétköznapi, átlagos.

Van 1-2 ilyen ismerősöm, írom őket, mert egyszerű életet élnek általában, nyugodtak, többnyire lehet tőlük tanulni.

Kedvesek és empatikusak többnyire, de van köztük is néhány bunkó.

Képmutató, beképzelt bagázs. Azt hiszik baromi különlegesek, holott ugyanazokat az eszközöket használják, mint az egyszerű prolik. Ugyanoda járnak vásárolni, stb. stb. Csak valamiért ezek a nagy művészlelkek elhiszik hogy olyan sokat hozzátesznek a világhoz, meg különbek mert elolvasnak x könyvet. A legtöbb egy jellegtelen alak, aki többnek próbál látszani valahogy az átlagnál.

Én szeretem a művészlelkeket. A kreativitásukkal és sajátos gondolkodásmódjukkal olyan eszmei értékeket tudnak nyújtani másoknak, amit egy főldhöz ragadt ember nem tud. Viszont a művészi beállítottságú embert csak szintén művészi tud megérteni igazán. Ez áldás és átok is egyben.