Kinek higgyek ebben a helyzetben? A párom bűnöző?
Még régebben beleszerettem egy fiúba, a szüleim viszont kezdettől gyűlölték. De nem tiltottak meg semmi. Nem ellenezték a dolgot.
Pár hónap múlva apámnak az lett a dilemmája, hogy a barátom bűnöző. Apukámnak sok rendőr barátja van, és azt mondta, hogy segítséget kér tőlük, hogy nézzenek utána a páromnak. Mondta, hogy legalább biztos leszek a dologban, és ha ártatlan nem ellenzik a kapcsolatot, stb. Néhány nappal később elméletileg kiderült az igazság, miszerint a szerelemem maffiózó. Részletesen elmesélte, hogy milyen szörnyűségeket tett, én pedig bizonyítékot követeltem. Azt mondta, hogy majd a kapitányságon tájékoztatnak. Az időpont persze azóta sem jó.
Kényszeríteni akartak, hogy hagyjam el a barátomat, és többé ne beszélgessünk. Persze úgy csináltam, mintha hinnék nekik, de közben továbbra is tartottuk a kapcsolatot. Elég érdekes dolog, mivel állításuk szerint figyelik a telefonját, az azon keresztül zajló beszélgetéseket. Akkor kérdem én, hogy hihetik, hogy végleg szakítottunk?
A szerelemem persze mindent tagad, és nagyon hitelesen teszi. Magamtól eszembe nem jutott volna ilyet feltételezni. De a szüleim éjjel-nappal arról beszélnek, hogy milyen ótvar bűnöző az exem...
Mostanában mindent gyanúsnak vélek, amit a párom csinál. Lehet, hogy csak paranoias lettem, és nem is hazudik? Vagy a szüleimnek lehet igaza? Mit tegyek most?
Nincs török mániám, inkább csak a kultúrájukba vagyok szerelmes. A mostani szerelmemet a volt barátom mutatta be, aki igazából csak félig volt török, mert az apukája magyar származású.
A jelenlegi kapcsolatomat képtelen vagyok elengedni... Nem csak szeretem, de imádom a páromat. Úgy érzém, mintha nem lenne senki más a világon, aki ennyire törődik velem, aki ennyire éreztetné, hogy fontos vagyok. Tudom pontosan, hogy bármit megtenne értem, kettőnkért. Vannak furcsa, sántító dolgok, de az agyam képtelen befogadni.
Vele vesztettem el a szüzességem, ő volt ott mindig mellettem. Nem csak együtt járunk, de ő a legjobb barátom és a bizalmasom is egy személyben. Egy világ törne össze bennem, ha kiderülne, hogy végig hazudott.
Mindig azt mondta, hogy megtanít arra, mi a jó, a becsület, a fontos dolgok az életben. Hogy az őszinteség elengedhetetlen. Én hallgattam rá, már-már istenítettem. És most, hogy itt ez a dolog, nekem nagyon felfoghatatlan. És nincs szívem szakítani, amíg valaki egy rohadt bizonyítékot a szemem elé nem tol...
Talán megértitek egy kicsit, hogy mit érzek.
válasza:"Nincs török mániám, inkább csak a kultúrájukba vagyok szerelmes." - Hát, ez lényegében ugyanaz, nem? :)
Azok alapján, amit írsz, és az édesapád által elmondottak a lehető legszögesebb ellentétben állnak egymással; apukád gondolom, hiteles ember számodra, komolyan veszed, amit mond, a párod pedig az "igazi", a nagy ő neked, ez tisztáén lejön, főként az utolsó kommentedből, khmm.... ennél nehezebb helyzetben aligha lehetnél...
Elhagyni úgysem fogod, ez meggyőződésem, ahogyan az is, hogy alap nélkül apud sem gyanúsítgatná meg ilyen súlyos dolgokkal, ezért vsz egyet lehet jószívvel tanácsolni neked: maradj vele, éld meg a nagy szerelmet, de közben nagyon figyelj, mindig légy résen, téged nehogy belerángasson bármibe.
Amit meg ő csinál, hát.... az legyen az ő dolga akkor, amivel neki kell elszámolnia a saját lelkiismerete előtt, te ezzel semmit nem tehetsz így, ebben a szituban. Persze, ha beavatna a dolgaiba, akkor más lenne a helyzet, akkor lenne valós választási lehetőséged - így sajnos csak a kínzó kétségek, az állandó, vissza-visszatérő gyanakvás marad, mert azt a szüleid beléd ültették már sajnos.
Képtelenség neked "jó" tanácsot adni most, mert mindenki azt mondaná gondolkodás nélkül, hogy engedd el, de úgysem fogod megtenni. Marad hát a hazudozás, titkolózás a szülőkkel otthon, ez sem az optimális verzió, az ember normál esetben nem így szeretné megélni a "nagy szerelmet", de ez van, ezzel kell boldogulnod most. Mindenesetre, légy óvatos, figyelj, és vigyázz magadra. Ennél többet nem tehetsz, ha vele maradsz.
válasza:Persze, együtt maradunk...meg óvatos is vagyok. Csak valami nagyon megváltozott bennem vele kapcsolatban. Ha hozzámér, vagy azt mondja, hogy mennyire szeret, picit ilyen undor érzés kap el. Állandóan azt kérdezgetem, hogy tényleg?
Közben pedig lehet, hogy nem is hazudott, de a bizalom valahogy mégis meghalt a részemről. Ő mindig felkapja a vizet, meg dühös, hogy miért nem hiszek neki. Mert ártatlan és stb...
De akkor is... Mostanában titokban török csoportba járok, mert szeretném érteni, hogy miről beszélget telefonon a kollégáival.
válasza: válasza:Szerintem ne. Felesleges feszültség lenne csak belőle, mert úgysem tudnák elfogadni, hogy nem szakítasz egy "bűnözővel", próbálnának presszionálni, csak kiborulnál, ők meg csalódottak lennének, hogy hazudtál nekik, stb... senkinek nem lenne az úgy jó. Inkább várj, hagyj időt nekik is, magatoknak is.
Előbb-utóbb úgyis elválik, hogy igazuk volt-e a szüleidnek, ha pedig nem, akkor is könnyebb lesz majd elfogadtatnod velük később a választásodat, ha már az idő bebizonyította, hogy jól megvagytok együtt.
Másrészt, ha már kellően eltávolodtak a témától, képesek lesznek felülről nézni az egészet, és nekik is könnyebb majd lesz tiszta fejjel átgondolni újra mindent. Jobb eltávolodni minden konfliktusforrástól, madártávlatból minden másként fest, és úgy talán hajlanak majd a kompromisszumra, főleg, ha látják, hogy együtt vagytok már egy ideje, és nem történt semmi bajod.
Köszönöm szépen a segítséget!
Igazából egyet értek azzal, amit írtál, csak attól félek, hogy ha lebukunk, még nagyobb lesz a baj...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!