Ettől tényleg felszínes életem van? Miért baj ez?

A felszínes jelző nekem nem nagyon passzol az élet szóhoz; azt inkább egy emberre használnám.

Leírásod alapján az életed tök átlagos, azt csinálod, amit a korodbeliek nagy része csinál. Azt, hogy felszínes ember vagy-e, ennyiből nehéz megállapítani.

Szerintem jó dolog, ha egy nő ad magára.

Szerintem attól egyáltalán nem leszel felszínes, hogy adsz magadra, és ápolod magad, és finomakat eszel, ami jól esik.

Azon a szinten válik azzá valaki, amikor nem őszinte másokhoz, önmagához sem. Vagy ha semmi sincs az életedben a felsorolt dolgokon kívül, semmi sem érdekel szellemileg, nem gondolkodsz, nem olvasol. Bár ez még mindig nem annyira káros vagy zavaró, inkább csak az olyan ember, aki szándékosan megtéveszt másokat.

#5

Érthető, de azért a felszínesség és a figyelemfelkeltés két külön fogalom. Nekem vannak olyan ismerőseim is, akik tök-őszinték, nem mutatják magukat többnek annál, amik, sőt elég szerények, de attól még valahogy feltűnési viszketegségben szenvednek.

Más. Pl. amikor valaki henceg másoknak folyton, hogy milyen jó kapcsolatban van az irigylésre méltó párjával, miközben titokban valamiért megcsalja, nem igazi "szerelem".

A kérdező kérdését úgy értelmezzem, hogy átlagosnak akar tűnni, miközben nem érzi magát annak? Szerintem ezt sima beilleszkedésnek, környezethez illő megfelelésnek is lehet nevezni, ami érthető, nincs benne semmi.

Ámbár felszínességnek ítélik sokszor azt, amikor valaki átlagon felülinek képzeli magát alaptalanul és annak akar tűnni, ezzel azt várja, hogy kivívja mások tekintélyét, fölöslegesen.