Normális az, hogy 21 évesen öregnek érzem magam?

Héten leszek 21 éves.

Annyira nagyon gyirsan megy az idő,azt érzem, hogy elment mellettem az élet. Emlékszem még arra a 14 éves lányra, aki álmokkal tele elindult a világba, külön költöztem kollégiba. Semmi nem valósult meg az életemben, abból, amit akkor szerettem volna.

Gyakorlatilag tanulással telt ez a 7 év leírni is sok. 16 évesen gyakorlatilag megfordult velem a világ. Volt egy trauma az életemben, amin gyakorlatilag nem tudom túltenni magam. A szüleimnek konkrétan útjában voltam. Kivettek a koliból stb. Bántottak minden hogyan, meg akartam halni. Szavakkal ezt nem tudom leírni.

Aztán elkövettem azt a hibát, hogy itthon maradtam egyetemre és gyakorlatilag rémálom ez a 3 év. Megismédlődött ugyanaz, legyen elég annyi, hogy véres ruhábanmentem a sürgősségire.

Bár vannak barátaim, akik mellettem állnak, a gimis osztálytársakkal sokkal 3 éve nem találkoztam, csak Facebookon beszélünk.

Bulizni nem járok, barátom se volt soha, csak az idióta szüleim.

Tényleg próbálok elmenni itthonról, de egyszerűen nem találok olyan munkát, amivel ezt véghez vihetném. Ugyanis jövőre végzek, így nem alkalmaznak.

Egyszerűen csak egy meggyötört arcot látok, aki megjárta a poklok poklát, kétszer is. Semmi nem maradt abból a 14 éves, 16 éves lányból.

Meg már nem is vagyok fiatal, az első ráncok előjöttek. Úgy visszaforgatnám az időt 6 évvel, de tudom, hogy ez nem lehetséges.