Mi vezethet ahhoz, hogy egy ember alkoholista vagy drogfüggő legyen?

Volt egy patkánykísérlet ami ezt tök jól szemlélteti:

Patkányt olyan helyre zártak ahol egyik gombbal heroint kapott, másikkal kaját. Rendre az történt hogy a patkány éhhalálig a heroint nyomatta magának.

Ezután évtizedekig ezt az eredményt arra használták hogy bizonygassák milyen káros szer a drog, bűntett ha valaki terjeszti, ha használja az is.

Aztán később megismételték a kísérletet úgy hogy a patkány már NEM EGYEDÜL volt hanem jó körülmények között, patkánytársakkal, kapott szociális interakciót, dughatott, edzhetett, stb tehát normális körülmények között volt.

Ennek az eredménye az lett hogy a patkányok kipróbálták a heroint, élvezkedtek kicsit, némelyik 2x-3x is kipróbálta, de utána hamar ráuntak és többet nem is vettek belőle.

Az a baj hogy akik legyengézik a függőket, azok azért erősek mert jobb érzelmi környezetből jöttek! Ugyanolyan helyzetben valószínűleg hasonló függőségekbe estek volna ők is. Lehet hogy egy erős embernek is volt nehéz gyerekkora, de ha később talált magának szerető, elfogadó, támogató környezetet akkor attól tud annyira megerősödni lelkileg hogy ne kelljen a fájdalmait drogba, alkoholba fojtania.

Nem mindenkinek van ilyen szerencséje. Van akit mindig lehúzó emberek vesznek körül, és ha ez elég sokáig fennáll akkor sajnos már csak olyan emberekkel fog szót is érteni, bevonzza a fájdalmát csak erősítő embereket.

Mindenkinek van egy pontja ami után a tartós lelki fájdalmat már nem bírja tovább és már semmi mást nem akar minthogy a fájdalomnak vége legyen mert az már úgy nem élet. Egyesek ilyenkor öngyilkosok lesznek, mások megtalálják azt a szert vagy tevékenységet ami ideiglenesen ad annyi felüdülést hogy az életet lehet folytatni a következő felüdülésig...

Senkit nem szabad elítélni a függőségei miatt, ha sikerülne a helyébe kerülnie akkor már nem ítélgetne...

Léteznek más esetek is, mint amiket boncolgattatok, bár csak néhány választ olvastam el, bocs ha ismétlek valakit. Nevezetesen hogy ha az anya drogozott, és/vagy dohányzott, és/vagy alkoholizált a terhessége alatt, akkor az utódja szinte biztosan függővé válik, rosszabb esetben drogozni kell az újszülöttet, máskülönben belehalna az elvonási tünetekbe.

Vagy pl eutanázia esete: amikor valakinek elviselhetetlen testi fájdalmai vannak, morfiumot, vagy már kábítószert kap rendszeres jelleggel, amíg nem kéri az eutanáziát.

Nyilatkozom ezekről úgy, hogy sose függtem drogoktól (ki se próbáltam, pedig nem vagyok mai srác), se semmi anyagtól.

Azonban ha afent emlíytett ritkább esetek nem állnak fen, tartom, hogy gyenge jellem, aki rászokik bármi szerre. Katasztrofális, extrém nehézségeim voltak évtizedekig, testi fájdalmak, testi-lelki megkínzatás mindennaposan évtizedekig, számos fajta hiánnyal körítve.

Mindezek ellenére egészséges lelkű (bár hol vidám, hol szomorkás) ember voltam és ilyen is maradtam, tele optimizmussal.

A gondolkodásmódon múlik alapjában. Akkor a lélek is erős lesz/marad. Kivételt képez, melyeket az elején említettem.

Kedves előző, a 13-as vagyok, kérdésedre reagálok (lehet h a kérdést kiírót is érdekli, ezért teszem meg).

Jellem és gondolkodásmód összefügg, bár valahonnan jöttünk ide a Földre és valahová tartunk. Többnyire itt voltunk és vagyunk. De ezt lássuk lejjebb, nincs ebben részemről semmi spiritualitás, semmi vallás, semmi hit, semmi hitetlenség.

A jellem bár hozott, és csak kisiskoláskortól bontakozik ki igazán, de nem merev, nem fix, hanem alakítható, sőt, pont ezért vagyunk itt a Földön.

Gondolkodásmód:

alapvetően azon múlik meglátásom szerint, h valaki szellemileg tunya, vagy pedig evvel szemben erőt vesz magán és gondolkodik kiegyensúlyozott, emberi léptékkel.

Fogom a fejem sokszor szomorúan, hogy sok ember rengeteg energiát fektet sablonokba, főleg rosszindulatú sablonokba, amely mögött elkényelmesedett sablonosság áll, így persze nem hatékony a kivitelezés, azaz sokkal több energiát fecsérelnek el, mintha FÜGGETLEN, ÖNÁLLÓ MÓDON gondolkodnának, valamint ha FELÜLVIZSGÁLNÁK az addigi gondolkodásmódjukat, h hatékonyabb és humánusabb, kiegyenlítettebb lehessen.

Az utóbbihoz kell persze némi bátorság, a garantált falkaszellemmel szemben. Csakhogy a falkaszellem garanciája azt jelenti, hogy halál biztosan a szakadék felé ÖNKÉNT sétál az ilyen beállítottságú ember. Van ennek látszateredménye, de ahogy telnek az évek, évtizedek, egyre nagyobb bajban lesz, mert minden összefügg mindennel, a hibás hozzáállása egyre több bajt okoz az ilyen egyénnek. Ördögi körbe kerül, mert nem látja az összefüggéseket, h miért került bajba.

Ellenben az egyensúlyban gondolkodó embernek ENNYIVEL KEVESEBB problémája fog adódni. Más kérdés, hogy (rosszabb esetben) pár évtizedig zaklatni fogja irigységből és falkaszellemből a többség, de a többség nem lát messzebb az orra hegyénél, mert bele se gondol, miért vagyunk a Földön, mi a születés, mi a halál, mi végre van, és csak a kettő közöttire koncentrál sajnos, ami tovább fokozza torz látásmódjukat és ebből eredő frusztrációjukat és rosszindulatukat, akár szerektől való függőségben fogják hinni a kiutat.

Más kérdés, hogy jóindulatú emberek is akadnak a drogfüggők között, ahogy látom, csak ők más úton-módon váltak ilyenné (leszámítva, hogy ők se próbáltak meg még sablonoktól mentesen, független önálló módon bátran gondolkodni, egyensúlyban-)

Nagyon "furcsa" dolgot fogok most írni, és a beképzelt nem én vagyok, még ha kioktatásnak is hiszik egyesek (egyes beképzeltek), amiről írok:

képzeljétek, két agyféltekénk van. Ennyi a lényeg. Ezen áll, vagy bukik, hogy rájössz erre. Eleve pólusos a világ. Kötéltánc. Nem más rovására, mert minden mindennel összefügg.

Láttál te már csak bal lábbal lépdelni az utcán valakit?

Nem.

Tudsz arról hogy sokan inkább csak bal agyféltekével, merev, szögletes, rideg szélsőséges módon gondolkodnak?

Igen.

Tudsz arról, hogy sokan rutinból "gondolkodnak", cselekszenek ha kell, ha nem?

Igen.

Sőt, sokan egyik végletből a másikba esnek, majd viszont.

Vajon miért nincsenek egyensúlyban?

"Biztos hatalmas rejtély"...

Ha figyeli valaki, amit írok, ráébred, hogy egy szóval se írtam, h aki jól gondolkodni, és/vagy jóindulatú, annak arany élete van. Nem állítom.

De azt igen, hogy a fenti hibák nem jellemzik, amely hiba súlyos hiba, és hosszútávon ütközik ki. Ergo a helyesen gondolkodók hosszú távon egyre kevesebb problémával szembesülnek, főleg azt, ami a test halála utániakat illeti, de eleve a lényeg, a tudati, a lelki téren egyre inkább magukra találnak, egyre nagyobb egyensúlyban.

Nem kell ehhez se hit, se vallás, se drogok. Sőt...

"A jellem bár hozott, és csak kisiskoláskortól bontakozik ki igazán, de nem merev, nem fix, hanem alakítható, sőt, pont ezért vagyunk itt a Földön."

Gyakori, de hibás nézet. Mi nem a FöldÖN vagyunk, pláne nem valamiÉRT. Mi a Föld VAGYUNK. Minden anyag ami a Földön van az a Föld része, legyen az kő, felhő vagy ember. A Föld néhány molekulája olyan folyamattá áll össze amit mi úgy hívunk hogy felhő, néhány másik meg olyanná amit pl. lávának hívunk, megint másik adag meg pl az ami te vagy.

De ami egy ilyen folyamat kialakulásához, fenntartásához ill. megszűnéséhez szükséges az a megfelelő KÖRNYEZET. Valójában mindig a környezet határoz meg mindent.

Pl. Te konkrétan most azért tudsz lélegezni, ezt a kommentet olvasni, stb. mert a megfelelő környezet vesz körül. Ha lávába vagy vákuumba kerülnél, azok nem megfelelő környezetek neked feltételezem, ezért elég hamar megszűnne az "élet" folyamatod, jellemestül. Az egész Élet a Földön is azért tudott kialakulni mert a megfelelő környezet állt rendelkezésére, a többi bolygó azért "halott" mert ott meg nem.

A jellem is a környezet hatására alakul ki és át. Pl az én jellemem elég fix volt egy darabig, főleg amikor suliba/egyetemre jártam, nagyjából ugyanabban a környezetben voltam. Aztán később bejártam a fél világot, egy-egy egzotikusabb hely és kultúrsokk után saját magam és a közeli ismerőseim számára is nyilvánvaló jellembeli változások voltak tapasztalhatók bennem. Magamtól ugyanabban a környezetben hiába is próbáltam volna változni. A megfelelő ingerek nélkül ez nagyjából lehetetlen.

Ezért sem róható fel senkinek hogy alkoholista/drogfüggő lesz valaki, "erős vagy gyenge jellem", stb. mert ezeket teljesen a múlt és jelenbeli környezetei határozzák meg. A környezetet meg befolyásolhatja, de arra is a múltbeli környezetei befolyások viszik/nem viszik az embert.

Még az intelligenciáról is bebizonyosodott hogy a környezet hatására alakul magassá/alacsonnyá. Hát még a "lustaság", "szellemi tunyaság" amikkel jössz. Ezek mind gyerekkorban tanult minták. Ezek a minták lehetnek erősek, gyengék, nyíltak, zártak, képlékenyek vagy fixek. Van aki tud fejlődni, de van akinek száz élet se lenne elég mert szegény olyan mintát kapott a környezetéből amiből nincs kiút számára.

Büszke vagy arra hogy így vagy úgy gondolkozol? A gondolataidért hogyan lehetsz mégis felelős? A gondolatok csak úgy felmerülnek tudatalatti folyamatokból. A gondolatok történnek veled. Az hogy úgy gondolod hogy azokat "te" varázslod elő meg hogy "tudatosan" választod, az is csak egy gondolat ami feljön. És ha ezt nem is tudod elfogadni, mégis mi alapján döntesz hogy milyen gondolatokra "figyelsz"? A döntés alapjai mégis honnan jönnek? Csak nem múltbeli tapasztalatokból? És a múltbeli tapasztalatok honnan jönnek? Csak nem a régi környezeted határozta meg őket?

Ez az egész "én" meg "tudatos döntés" meg egyebek egy nagy illúzió, ez is csak egy gondolat ami létrejön a Föld nevű nagy folyamatban.

Az "én" egy sztori, nincs a valóságban alapja. Az hogy az egyik ember drogfüggő lesz a másik meg nem, azok csak történések, mint ahogy egyik nap esik az eső, másik nap nem.

Meg mégis ki a drogfüggő? Feltételezem több százmillió emberre lehet rámondani hogy drogfüggő. Ennyi embernél biztosan egy spektrum lesz ez a "fogalom". Lesz olyan aki egy éve drogfüggő, lesz olyan aki 20 éve, stb. Lesz olyan aki egy év után abbahagyta, és lesz olyan aki 20 év után és lesz aki élete végéig az lesz és az összes lehetséges köztes állapot is nagy valószínűséggel előfordul.

Akkor aki 1 év után abbahagyta az "erős jellem", aki élete végéig nem az "gyenge jellem", aki 20 év után az meg "közepes jellem"?

Nem valószínűbb inkább hogy különböző hatások érték a különböző embereket és ezért viselkedtek ennyi-annyi ideig úgy hogy arra a "drogfüggő" címkét lehessen húzni?

Egyrész nem az “enyém” a gondolat mert olyan valójában nincs, másrészt kb minden keleti vallás/filozófia ezt tanítja ti. hogy minden EGY. Csak tévesen látjuk szeparált daraboknak.

Valójában az előző válaszommal nem is mentem elég mélyre, hiszen nem csak a Föld vagyunk, hanem továbbvive a gondolatot az egész Univerzum mi vagyunk. Nem az UniverzumBAN vagyunk hanem mi vagyunk az! Mindaz amit teszünk, azt valójában az Univerzum teszi, hiszen annak egy része vagyunk. Ez olyan minthogy a hullámok az óceánBAN vannak vagy a hullám valójában az óceán? Vagy a hurrikán az egy konkrét dolog vagy csak levegő ami épp valahogy viselkedik? Mi egy konkrét dolog vagyunk vagy csak a Föld anyaga ideiglenesen valahogy viselkedik? Ha a Földet megvizsgálod, annak az anyaga is dinamikusan változik. Naponta több tonna anyag zuhan bele az űrből, de kifelé is távozik belőle anyag (pl a Holdon vagy a Marson lévő eszközeink azok a Föld anyaga vagy a Holdé/Marsé?).

Valójában egyetlen egy “dolog” létezik, az Univerzum teljessége (és még az is lehet hogy csak egy darab amiről mi tudunk), az hogy mi különálló darabokra szaggatva érzékeljük az csak az érzékszerveink és az agyunk sajátossága. Színeket is “látunk”, pedig csak folytonosan változó hullámhosszú fény létezik. Nincs olyan hogy “piros”, csak kb 700 nm hullámhosszú fény. Ráadásul minden ember egy kicsit más színt tapasztal ugyanarra a hullámhosszra (lásd színtévesztés).

Az Univerzum csak úgy van, és annak egy-egy területe amiket mi embeteknek hívunk képes “érzékelni” a többi területét, de egy valamilyen szaggatott, szeparált módon.

Igen, ezt persze már hallottam így, ahogy most mondod. Még taoizmust is hallgattam az egyetemen. Ez így valóban nem túl eredeti gondolat.

Nekem az tetszett, hogy nem a Földön vagyunk, hanem a Föld vagyunk. Ez tényleg nagyon szép gondolat, még ha véletlenül is mondtad, és nem pont így értetted.

"Gyakori, de hibás nézet. Mi nem a FöldÖN vagyunk, pláne nem valamiÉRT. Mi a Föld VAGYUNK."

Szőrszálhasogatás, részletkérdés, túlbonyolítod. Bár egyébként arról írsz, hogy fraktális egész minden, ebben viszont egyet értünk. De így el fogsz veszni a részletekben. Nem azért mondom, de inkább ez a lényegi vonatkozásban gyakori, téves szemléletmód.

Ha tudnál a sorok között olvasni, látnád soraimban a lényeget, mégis aképpen reagáltál rám, ami az idézetben szerepel. Ennél fogva elkanyarodtál más témák felé, melyek csak érintik a jelen kérdést. Én viszont a kérdésre válaszoltam közvetlenül, te mégsem ezen soraimra tértél ki, és magadtól se válaszoltál érdemben a kérdésre.

Az öncélú kreativitás kétesélyes: vagy hasznos, vagy ártalmas, esetleg a kettő keveréke adott esetben.

Máskülönben mint spirituális elmélkedés sok mindenben egyet értek az illetővel, de itt nem ez volt a kérdés!