Csak attól lennék boldog, ha szeretne valaki, ki érez még így? Interneten visszahúzódóbb emberekkel (lányokkal) szeretnék ismerkedni, mit ajánlotok, hogy próbálkoztok jobbá tenni a dolgokat?

Jó, nagyon - nagyon hasznos lenne számodra, ha bemennél hospice házba, önkéntesként elbeszélgetni haldoklókkal... Te még tudsz változtatni további életeden, ők már nem.

Ismerek súlyos fogyatékossággal élőket, nem zárkóznak be, nem sajnáltatják magukat, legalábbis próbálnak tenni azért, hogy a nehézségekkel együtt - és ennek ellenére kihozzák adott élethelyzetből amit lehet.

A ma reggel kiírt kérdésed kapcsán:

"A mai lányoknak sok elvárásuk van, például nem tetszik nekik hogy én nem bulizok, még nincs munkám nem vagyok gazdak, nem szoktam menősködni és önbizalmam

sincs. Engem ez nem zavar, ilyen vagyok, önmagamat adom, én igy szeretem magam. De sajnos ezt nem fogadják el a mai lányok."

Kérdéseid arról szólnak, hogy nem fogadod el magad és szenvedsz.

Ha esetleg kilépnél a négy fal közül, tapasztalhatnád: vannak más lányok is, mint akiket elképzelsz magamutogatás alapján. Volt szerencsém valahol személyesen találkozni visszafogott lányokkal, akik megvetik a netet, Fb-t, hetente egyszer ha felnéznek, akkor is csak azért: nem jött -e valami fontos, tanulással kapcsolatos információ... Mivel nem net előtt élnek, van életük ezen kívül is (nem, nem bulizás), ezért őket például netes ismerkedéssel nem lehet megtalálni.

" Napi szinten próbálok ismerkedni, mert Bele Halok a magányba, egyszerűen nem tudom tovább elviselni."

Van aki több mint húsz éve nem tud kimozdulni lakásából, mert súlyos mozgássérült. Téged mi akadályoz meg abban, hogy kimenj? Gondolom jó dolog neten információkat gyűjteni arról, hogy "miért nem érdemes kimozdulni", "minden lány ilyen", "jajj inkább nem omozdulok ki mert megaláznak", "úgyis hátbaszúrnak", "úgyis csúnyán néznek majd rám", stb...

"Sajnos az eddigi tapasztalataim csak olyanok hogy van aki egyszerűen nem fogad el, mert valami magas menő srácot keres, akkor a lányok többsége alkalmi kapcsolatot keres, amiről nálam szó sem lehet.."

Lehet, hogy ha élőbeni tapasztalatokat szereznél, nem neten, írásban, pár mondat alapján vonnád le a következtetést, jobban járnál.

"A legtöbb lánynak még az önbizalmammal van gondja, viszont én az olyan hülyeségekkel nem értek egyet hogy akinek nincs önbizalma azt nem lehet szeretni, mert az emberiség történetébe ez az egyik leg nagyobb marhaság amit eddig hallottam, nekem csak olyan barátnőim voltak akiknek nem volt sok önbizalmuk, és az ilyen lányok milliószor többet érnek mint azok a lányok akik tele vannak önbizalommal, viszont a többség csak annyit tud nyújtani hogy félmeztelenül pózol instán, az arcát nem is látni mert vagy a vaku takarja ki vagy a 10 liter smink amit magára önt (smink mértékkel elmegy!).."

Te mit tudsz nyújtani nekik, hogy veled maradjanak? Miért vagy vonzó? "bárki megfelelne, nincs életem, nem akarom elhagyni a lakást, jöjjön már valaki", "szeressen már valaki végre mert elpusztulok"

"Egy önbizalom hiányos vagy tegyük fel depressziós ember általába tudja értékelni a szeretetet és törődést, mert megtanulja értékelni azt ami nincs, ez az én véleményem :)"

Éppen valamelyik másik kérdésednél írtad, hogy mindig csak addig voltak veled, amíg vígasztalásra volt szükségük amíg "rosszul voltak", utána pedig elhagytak... Ezek szerint mégse mindenki tudja értékelni a szeretetet?

"Átlaba ami leköt, az a zene hallgatás, sorozatok, filmek, igazából egész nap próbálok ismerkedni, ami tetszik, viszont az ilyen esetek (előbbi példa) teljesen elveszik a kedvem az élettől is, aki normális annak mindig van párja, vagy a határnál lakik, én pedig budapesti vagyok, nem tudok olyan messzire elmenni sajnos."

Sose tudhatod, hol találod meg párodat és akkor már érdemes lenne utazni. Nem biztos hogy érdemes bárkit kizárni távolság miatt. Segíthetne az is, ha nem magamutogató lányokat nézegetnél.

" Igazából élőbe nem járok sok helyre, nem szeretem a tömeget, meg nincs is kivel menni, de ha mondjuk lenne egy lány, akit kedvelek és ő is engem, egy randira simán el tudom vinni, azzal szerencsére nincs baj, csak elsőre vagyok nagyon zavarba:)"

Randi után majd hova viszed, hogy érdekes, izgalmas programokat szervezz számára? Ha most nem ismersz helyszíneket, lakásba zárkózva, a jövőben ez is nagyon nehéz lehet.

"Attól független hogy nincs önbizalmam, én nem akarok és nem is fogok megváltozni, annak ellenére hogy szidnak, ez van, nem leszek olyan mint a többi, hogy felső nélkül pózoljak meg külsőmmel, meg hülye csajozós szövegekkel vegyek le valakit a lábáról."

Nem is kell ilyet tenni, a net előtt élésből és a lakásból viszont érdemes lenne olykor kilépni, önbizalmat szerezni.

"Amit szeretek magamba nagyon, az az hogy teljesen őszinte vagyok, próbálok minden rosszat elfogadni a másikba, ha nagyon rossz dolog akkor segítek változtatni is akár, hűséges vagyok, mert eddig SOHA NEM NÉZTEM MÁS LÁNY FELÉ amikor volt párom, törődök a másikkal, igaz a telefonom most nem jó, de ha nem vagyok gépnél még akkor is vissza írok ha tudok, nem hanyagolom el a másikat :)"

Az őszinteségnek is vannak árnyalatai.

Van aki nem tud visszaírni mindig azonnal, mert zajlik vele az élet, iskola, vizsgák, munka, tömegközlekedés, ...

" Szóval nem akarok megváltozni, én nem akarok megfogni egy lányt se azzal hogy sok önbizalmam legyen, nincs, attól még ugyan úgy lehet, és tudok is szeretni :) Ha meg gazdag lennék, el sem mondanám senkinek, mert nem engedném hogy ilyen külsőségek befolyásoljanak akármit is."

Bizonyos szempontból érdemes lenne megváltoznod, az egész élet a változásról szól. Az önbizalomhiány indukálhat féltékenységet is meg egyéb párkapcsolati problémákat - idővel. A rózsaszín köd is felszáll idővel.

" Külsőre sincs sok elvárásom, nem érdekel hogy nagy-e a melle, az alap vonzalom kell, de sose mondom azt hogy egy lány csúnya, mert nincs csúnya lány! Mindenki tetszeni fog valakinek, és én sose mentem a "felsőbb kategóriás" lányokra mert nincsenek külső elvárásaim."

Ha megismerkednél olyan lánnyal, aki háromszor akkora mint te akkor se utasítanád el?

Szerintem egész ismerkedésed alapja amagánytól való rettegés.

"Fentebb párszor írtam hogy nem külsőre megyek, amit visszafelé is elvárok, helyes srácnak mondanak, de én úgy veszem észre hogy vagy a külsőm taszít el másokat, vagy az hogy én minden képp komoly kapcsolatot keresek."

Taszíthat másokat az is, ha - mint más kérdéseidben írtad - rögtön megírod, hogy mit nem engedsz egy párkapcsolatban. Semmit sem tudsz még a másikról, de már elvárásokkal indítasz, a másiknak meg akarsz szabni dolgokat. Az emberek döntő többségének ez riasztó.

"Ezt a társkereső miatt mondom, mert ahogy megnézik a profilomat, ott csak azt látják hogy hogyan nézek ki, és hogy a leírásomban ott van hogy Csakis komoly kapcsolatot keresek."

Nem tudom: milyen adatlapod teljes leírása, de elgondolkodhatsz azon, hogy ne úgy fogalmazz, amiből a másik úgy érezheti: feltételeket szabsz neki. Ne fejtsd ki cirkalmasan azt, hogy milyen lányt (NEM) keresel, inkább azt, hogy milyet IGEN.

"Nem vagyok egy nagy cucc, igazából a regular fekete gatya fekete ing fekete cipő kombót hordom, semmi különös, 170 körül vagyok, picit talán magasabb, barna haj kék szem, azt mondják ez mennyire jó, bár engem annyira nem izgat, mert egyszerűen nem arra vágyok hogy a külsőmbe szeressenek bele, hanem azért aki vagyok, ÖNMAGAMÉRT."

Öltözködhetsz változatosabban, ha gondolod (nem, nem divat követését értem ezalatt).

"Sajnos barátaim sincsenek, egyrészt mivel nem sok ember érti meg a helyzetem mert nem mentek át rajta (tudnék még rosszat mesélni gyerekkorból stb sajnos..)"

Hajajj, én is. (többszörös súlyos fogyatékosság, amelyek miatt el vagyok utasítva azonnal stb)... Előre érdemes nézni, nem visszafelé. Hozzám képest rengeteg lehetőséged van, előtted az élet.

"meg igazából már kiskoromba meguntam a hátba szúrást meg ilyeneket.. Rettenetesen utálom a magányt, és ez a sok flegma, bántó ember akikkel néha össze dob az élet chatelni, nagyon el tudja venni a kedvem, mert próbálok bízni hogy találhatok egy lányt, akivel megfelelünk egymásnak, aki hozzám bújik, megkérdezi hogy vagyok, fontosak lennénk egymástnak stb.."

A netes ismerkedéskor sokminden nem látható, sok olyan tényező is van, amiről nem is tudsz. Én több mint húsz éve netezek, sokat ismerkedtem neten, élőbeni kapcsolat alig lett az ismerettségekből, sajnos. Ne hidd azt, hogy ha mernél kilépni a négy fal közül, mindenki csak rosszindulatú lenne, akiben csalódnod kellene.

"De a sok csalódás már végleg elvette a kedvem, viszont nem tehetek le erről a dologról, mert ha végre megtalálnám azt a valakit, akkor végtelenül boldog lennék."

Hajlandó vagy érte tenni és lemondani sok valótlan elképzelésedről, amit netet nézegetve, négy fal közt ülve, a valós élet ismerete nélkül találtál ki?

"Remélem a válaszokba lesz 1-2 ember aki hasonló helyzetbe van, vagy normális, megértő kedves választ ad. Nem szeretném hogy ugyan az legyen alul mint az összes többi GYK-s kérdés alatt amit olvasok mostanába.. Csak respect!"

Hasonló helyzetben voltam, sose mertem lépni, csak az elmúlt pár évben láttam be: "nem mehet ez így tovább" és én már húsz évvel idősebb vagyok mint te, tudom hova vezet ez az élet. Örök magányba, ahol csak azért csörren meg a telefonom, mert téves hívás érkezett, ahol senki sem keres, ahol nincsenek élő, csak virtuális kapcsolataim. A tevés segít, élőben élni az életet, a számítógép előtti próbálkozás nem igazán. Élőben érdemes tapasztalatokat szerezni.

"Ha esetleg van 1-2 ötlet hol próbálkozhatna egy ilyen fiú ismerkedni, szivesen várom és megköszönöm az ötleteket :)"

Élőben, nyitottan, felkészülve a boldogságra, örömre, de a kudarcra, fájdalomra is. A többi kérdéseidnél vannak tanácsok, ezeket nem rosszindulatból, nem bántásból írták - én legalábbis maximális segítőszándékkal írtam.

Olvasgathatsz itt:

[link]