Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Valaki segítsen, könyörgöm?

Valaki segítsen, könyörgöm?

Figyelt kérdés

Azt sem tudom hogy kezdjek bele, valószínűleg nagyon hosszú lesz de mepgróbálok rövid lenne, de ezt egyszerűen nem lehet röviden leírni! :(


Mielőtt belevágok, kérem csak az olvassa el aki komolyan úgy gondolja hogy tud segíteni és akár hajlandó találkozni is egy olyan emberrel mint én.

Leszögezem, 19, lassan 20 éves fiú vagyok..


Nem tudom már kihez/mihez forduljak, el vagyok veszve és csak segítséget szeretnék és ki akarok törni ebből a kib.szott sz@r helyzetemből....


Volt már egy ilyen kérdésem de nem jutottam előrébb, sőt senki nem tudott segíteni. Szóval k*rvára elegem van az egész életből és lassan már mindenkiből, mert egyszerűen azt érzem hogy senki nem kíváncsi rám (tényleg senki), k*rvára magányos vagyok, nem kapok egy csepp szeretet sem, mindezt úgy hogy lassan 1 éve Pesten élek. Előtte egy kisebb városban éltem és most egyetmista vagyok, főleg ezért kerültem fel ide, de már azt sem tudom mi a célom és elegem van mindenből.


B*szottul fáj, hogy magányos vagyok és nincs senki akivel néha találkozhatok, fizikailag is ott lehetek vele. És ez a vészhelyzet még rátett egy lapáttal, senkihez nem tudok fordulni, van egy testvérem, vele élek de olyan mintha ő is levegőnek nézne, szó szerint gyűlöl engem, a szüleim nem értik meg a problémámat. Már pszichológushoz is járok, úgy érzem néha segít de egy idő után mindig ugyanoda jutok vissza..


Rengetegszer voltak öngyilkos gondolataim, évekkel ezelőtt is, de most újra előjöttek, talán erősebben mint valaha. Nem kapok szeretetet senkitől, sokszor több napom is úgy telik el hogy nem szólok senkihez. Az egyetemet meg hagyjuk.. ott is próbáltam kapcsolatokat kialakítani de mindig csak én rohanok mások után ők meg magasról lesz*rnak és ez kib*szottul fáj már, régen ugyanez volt az oviban, suliban, kb. mindenhol. Értem én, hogy nem vagyok érdekes, de akkor minek élni, én nem tudok társaság nélkül élni, mégis úgy élek, de szenvedek napról napra...


Régen sokszor alkoholizáltam az utóbbi hónapokban pedig még gyakrabban és mostmár teljesen egyedül. Komolyan szarul érzem magam és ha valaki nem segít én nem tudom mi lesz velem...


Kérlek, segítsetek és nekem az lenne a legjobb ha valaki benne lenne egy személyes találkozóban is, legalább csak annyira, hogy tényleg megismerje a valódi énemet és el tudjam mondani rendesen hogy mi van velem és mi a problémám! Ha még így sem sikerül


:(



2020. márc. 14. 21:57
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:

Most komolyan ennyit tudtok mondani neki, hogy menjen sportolni meg tanuljon nyelveket? Attól nemlesz jobb, hogy eljár futkározni meg kondizni, ahogy attólsem, hogy tanul egyfolytában. És miért kell felhozni, hogy tegye le az alkoholt? Írta is ha lenne társasága akkor valószinű letenné. Nem sporta van szügsége és hasonlóka elvan tévedve, egy barátra van szügsége.

szomorú, hogy ittvan rengeteg Pesti ember és annyira nem hajlandóak, hogy jólvan menjünk el egy plázába és beszéljük meg mi a baj.

Én ugyan sokat nem járok fel pestre párhavonta 1-2 napra így élőben csak ritkán tudnánk találkozni, de ha megfelel egy levelezőtárs akkor ha szeretnél írj. Egy levelezőtárs is több a semminél.

2020. márc. 20. 19:29
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!