Hogyan lehet beletörődni abba, hogy nem lesz az embernek párkapcsolata?

Írtam már másnak is,ne akard siettetni a dolgot.Ez is olyan,mint a gyász feldolgozása,öt szakasza van.

1.Tagadás(Nem igaz,hogy nem kellek senkinek!)

2.Harag(Nem az én hibám,hanem a nőké/társadalomé/istené/stb.)

3.Alkudozás(Beérem kevesebbel,jó lesz nekem akármilyen nő is,csak lélegezzen!)

4.Depresszió(Ilyenkor lesznek egy páran öngyilkosok.)

5.Elfogadás(Ez törvényszerűen bekövetkezik,idővel majd megtanulsz másban örömet találni.)

Hobbi, kaja

de úgyis lesz

Nekem is ambivalensek az érzéseim ezzel kapcsolatban. Az a "baj" (?), hogy nem is találkoztam olyasvalakivel az elmúlt x év során, aki megmozgatott volna ÉS emellett korban is összeillők volnánk, akár hosszabb távon is.

Az tiszta és világos, hogy csak amiatt nem lesz senkim, hogy 'valaki legyen', tehát hurrá: kapcsolatfüggő nem vagyok.

Viszont valóban vannak néha mélypontok ebben a nyugis helyzetben is. Pedig nekem többnyire jó így, de olykor nagyon jólesne az a fajta társaság, amit az azonos hullámhossz tud(na) adni.

Lehet, hogy könnyebb ezt a helyzetet feldolgozni, ha saját döntés az egyedüllét (az enyém sok szempontból ilyen), mint akkor, ha valaki nagyon magányosnak érzi magát, és emiatt vágyik társra.

Nekem bevált az, hogy átgondolom, mennyivel nyugodtabb és kiegyensúkyozottabb vagyok így, mint amilyen egy érzelmi hullámvasút - kapcsolatban voltam. Mennyivel szabadabb és önfeledtebb vagyok fölösleges korlátok és teljesíthetetlen elvárások nélkül. Ha voltál már elég rossz kaocsolatban, ahhoz képest megváltás az egyedüllét (és nem is magánynak éled meg).

Látni kell a különbséget kompromisszum és megalkuvás közt, és az utóbbit messzire kerülni. Számomra emiatt élhető ez így is. 40N

#9. Jól van kisfiam,itt mindenki hülye,csak te vagy helikopter. :)

Van a gépeden egy program,úgy hívják böngésző.Javaslom a használatát,mielőtt hülyeségeket írsz,mert nem vagy képes szöveget értelmezni.

[link]

[link]

[link]