Sok lány miért szomorú, magányos és boldogtalan?

Én próbálok ebből a helyzetből kitörni aktív sportolással. (Csodát tesz a mozgás, de tényleg!)

Csökkenti a belső feszültséget nem kis mértékben és felszabadítja a gyermekkori felhőtlenség érzését is.

Enélkül elfognának a búskomorság hullámai.

Sokan vagyunk férfiak is, akik szomorúak, magányosak és boldogtalanok vagyunk.

És miért ? A kedves hölgyek,lányok és asszonyok miatt...

Hogy a szél hordja el előlem mindet, az életben nem állok többet szóba egyikkel sem.

Ne csüggedj el kedves 2-es válaszoló! Vannak még rendes, toleráns lányok - csak valahogy beléjük kell "botlani"! Járj nyitott szemmel, próbáld meg észrevenni a jót, a szépet a hölgyekben...

Ui: rám azt mondják az ismerőseim, hogy türelmes vagyok, jó hallgatóság és még jó tanácsokkal is úgy igyekszem szolgálni, hogy a másik lehetőleg meg ne bántódjon vagy ne érezze, hogy erőszakolom rá a jóindulatomat. (Szerintem nem vagyok egyedül ezekkel a dicsérendő tulajdonságokkal.)

Magányos nem vagyok, de sok dolog olyan az életemben, hogy nem értheti meg az, aki nincs benne és nem érzi azt, amit én. Szóval tulajdonképpen stimmel.

Én annak köszönhetem a szomorúságom, hogy perfekcionista vagyok és sajnos vissza-visszaeső depressziós is. Nem mindig áldás a magas intelligenciaszint, én nagyon sokat stresszelek mások észszerűtlenségén, azon, ahogy emberek viselkednek, gyakran magamon is. Mindent szeretnék jól csinálni, kimagaslóan teljesíteni, sok dologgal foglalkozni. A legtöbb dologban jó vagyok, azokban, amik következetesen működnek, de nekem is vannak határaim és általában nincs elég energiám, kapacitásom arra, amiben teljesíteni akarok, szóval egyszerűen csak kiégek a folyamatos hajszolásban. Legyen az sport, munka, tanulás, igyekszem mások életében is jelen lenni és igyekszem egységnyi idő alatt mindenhol a maximumot nyújtani. És így is annyi dolgot kiszámíthatatlannak érzek, bejósolhatatlannak, bizonytalannak, ami mégjobban elszomorít.

Engem a túlterhelés és a saját elvárásaim (magam felé és a világ felé - utóbbinál arra gondolok, hogy másoktól is logikus viselkedést várok, azt feltételezem, hogy épeszűen cselekszenek, aztán persze csalódnom kell) tesznek szomorúvá.

Attól, hogy lány vagyok, lehetnek problémáim. Sőt, vannak is. Attól, hogy van párom és nem süllyedek a depresszióban olyan mélyre, mint mikor senki sem figyelt rám a rossz napjaimon, a nehézségeim nem tűnnek el és nem is tudja megoldani senki más őket helyettem.

Hiába a több száz lájk…

hiába a sok ember körülrajongása, nem telik el úgy nap, hogy ne keresnék őket…

Olyan nyomorúságos üres szar sötét életük van legbelül, hogy azt normális férfi ép ésszel nem tudja felfogni

Az a baj, hogy az itteni incelek is abból indulnak ki, hogy ha kapcsolatod van, mindened van, sorban állnak érted, nem lehetsz szomorú.

Egyrészt, az élet nem csak párkapcsolatból és szexből áll. Számos más probléma is van egy átlagos ember életében, ami lelkileg mély pontra tudja taszítani. A betegségtől a munkanélküliségen át a rossz életkörülményekig, de jobb életszínvonal mellett is sok ok lehet a sírásra, szomorúságra, gyötrődésre. Érezheti magát mindenki ilyen helyzetekben magányosnak, meg nem értettnek és lehet mellette társ, van, amihez ő is kevés.

A másik, hogy nem csak előnye van annak, hogy egy nőnél sorban állnak a férfiak. Nagyon megkeseríti az ember életét, mikor zaklatják, nem tud úgy kimenni az utcára, hogy ne tennének rá megjegyzéseket, ha nem sétál más mellette, nagyon sok a lekoptatott udvarlóból lett szarkavaró, ha egy nő párt keres, nagyon sokan akarják átverni, kihasználni, manipulálni. Főleg ha van miért (vonzó).

Szóval szerintem ideje lenne elgondolkodni magatokon. Nektek lehet, hogy az életetek problémája, hogy nincs párotok és ha lenne, akkor minden rendben lenne. Másnak meg lehet, hogy van párja, férje, mégsincs minden rendben. Ti a nőhiány miatt tudtok csak sírni, más a szüleit gyászolja, az ezredik orvosi vizsgálat utáni sikertelen teherbeesése miatt éli szomorúan a napjait, a járvány miatt megszorult anyagi helyzete miatt nyögi egyre kínkeservesebben a hitelt és tartja egyre nehezebben életben magát, más a munkahelyi bántalmazás miatt kel fel gyomorgörccsel minden nap. Nem mindenkinek az a világ legnagyobb problémája, hogy nincs hova raknia a farkát. Puszi

A feminácik meg abból indulnak ki, hogy gyakorlatilag minden olyan miatt hisztiznek, ami miatt egy normális ember sem, leginkább a kisebbrendűség komplexusukból adódóan, vagy talán a szexuális hovatartozásukból adódóan?

Leginkább észrevehető ténykedésük eredménye a fszfóbia, aminek minden létező fórumon hangot adnak, és úgy gondolják, emberileg? is ez a helyes.