Hogyan hagyjam abba a gyakorizást, ha számomra ez a teljes magamra maradást jelentené?

Keress más elfoglaltságot.

De ha neked mi vagyunk a társaság, az már rég rossz.

Ki ne találd már magadnak Kérdező, hogy neked a Gyakori a társ és az életed fénypontja!...különösen az utóbbi 1-2 évben, mióta megszállták az elmebetegek.

Én eléggé régóta űzöm - valamikor, amikor még értelmes, segítő kérdések és válaszok voltak - akkor napi szinten benéztem, most már csak hetente-havonta kb 1 órát és még azt is sokallom néha.

Improduktív idő, zömében kamu kérdések és agresszív trollok sorozatával.

Értékeld már egy kicsit ennél többre magad, mert ráadásul, ha rá vagy cuppanva, akkor torzul a világképed egy-két itteni hangadó vélemény alapján, amik nem is a valóságot tükrözik.

Biztos van valami ami érdekel, ahhoz kapcsolódó csoportokba, klubokba lépj be, vagy olvass sokat, esetleg sportolj!

Nem ismerem a körülményeidet, így azonkívül, hogy nyiss az emberek felé, többet nem tudok tanácsolni.

#8

Félig igazad van, így is értékeltelek.

Amiben igazat adok, az a része, hogy az egyedüllét egészséges ember esetén nem jelent magányt és nagyon hasznosan el lehet tölteni, sőt még kifejezetten jó oldalai is vannak. Én is ilyen vagyok.

Amiben nem értek veled egyet, az az a kijelentés, hogy "Mert ha lesznek is barátok, szerelem, nem fognak örökké tartani."

Ez nem törvényszerű.

Vannak tartós barátságok - nekem is 3 több évtizedes - és vannak jó partnerkapcsolatok/házasságok, amik kitartanak egy életen keresztül, csak jól kell választani.

Az esetleges csalódások meg az élet szükséges velejárói, csak helyén kell tudni kezelni. Annak a tanulási folyamatnak a részei, amik az élettapasztalatot, emberismeretet adják, amikkel aztán egyre jobb döntéseket tudunk hozni, ha nem vagyunk teljesen hülyék.

9es, igen ritka, de van olyan is. Viszont az örökké igen hosszú idő, és nem várhatod el, nem számíthatsz arra, hogy valaki mindig melletted lesz. Lehet valaki egyik napról a másikra hagy ott, bármilyen magyarázat nélkül, akár 30, 40 év után is, vagy betegség, tragédia következtében. Ez mindig benne van a pakliban. És az hogy te jól választasz-e vagy nem, sosem készpénz, hiszen semmi sem állandó, az érzések, vélemények mindig változnak. Ezt sosem kontrollálhatod, csak a saját magadba vetett hit és szeretet az, amit állandósíthatsz, ezért soha ne is szeress magadnál jobban senkit. Ez nem egoizmus, vagy önzőség, mert attól szerethetsz másokat is, persze. De ha mindig mindenkit előrébb teszel magadnál, beleroppanhatsz minden egyes nap, saját magadat pofozod.

Sok emberben a benne élő kisgyermek sikít, ha elhagyják újra és újra, de a felnőtt énednek kellene megvigasztalni, és nem mások kezébe adni folyton újra és újra.