Más is döntött úgy, hogy haza költözik vidékre home office alatt?

28 éves nő vagyok, 20 éves voltam, amikor elköltöztem otthonról Pestre az egyetem miatt, a 8 év alatt egy évet külföldön töltöttem, az egyetem után pedig dolgozni is Pesten kezdem el, már hozzászoktam az önálló, nagyvárosi élethez, ebben is érzem jól magam.

A covid kezdete óta home officeban dolgozom, amivel egyidejűleg lett egy párkapcsolatom, ami a múlt hónapban véget ért.. Az elmúlt két évben az egyik barátnőmmel közösen béreltem egy lakást, azonban a volt páromon kívül nem volt nagyon más okom Pesten lenni..

Az év elején az albérletünk megszűnt, nem sokra rá a párommal szakítottunk, így nem láttam értelmét annak, hogy a jelenlegi albérlet árak mellett egyedül kivegyek egy lakást és onnan dolgozzak, vagy vadidegenekkel költözzek össze.. (szeretnék majd a közel jövőben egy lakást venni Pesten, így spórolás szempontjából is jobbnak láttam haza költözni..)

Egy hónap telt el a költözés óta, de máris teljesen depressziós vagyok.. Részben még a szakítás miatt is (habár ebből a szempontból jobb, hogy a családom körbe vesz), másrészt pedig úgy érzem, hogy ott vagyok, ahol indultam és nem tudom, hogy meddig fog tartani.. Barátaim nincsenek igazán a városban, a családomon kívül más emberekkel nem igen találkozok, megcsinálom a munkám, eltelik a nap és csak egyre rosszabbul érzem magam..

A jelenlegi terv, hogy megvárom az évvégét, és ha nem lesz túl nagy változás az ingatlanpiacon megpróbálok lakást venni Pesten, ha az ingatlanárak túlságosan elszállnak visszatérek a szobabérléshez (hozzá teszem, hogy a 8 év alatt végig szobán vagy lakáson osztoztam másokkal, amiből közel a 30-hoz már elegem van), de ha a járványhelyzet úgy alakul és még mindig nem lehet visszamenni az irodába, akkor az is csak tolódik.. Görcsberándul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy több mint egy évig még ugyan ez a helyzet álljon fenn (annak ellenére is, hogy szeretem a szülővárosom és a családom se rossz társaság)

Van/volt valaki hasonló helyzetben az elmúlt időszakban?