Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Hogy éled meg, ha felnőtt...

Hogy éled meg, ha felnőtt korodra nem maradtak barátaid?

Figyelt kérdés

A kérdés azokhoz szól, akik felnőtt korukra magányosak lettek, nincsenek barátaik. Az ő véleményükre vagyok kíváncsi, hogy élik meg.


Tudom rég volt, de általános iskolában volt egy szuper baráti köröm. Azt hittem a gimi is ilyen lesz, de sajnos ott kiközösítettek már az elején. Hiába próbáltam, nem tudtam beilleszkedni. Sokat bántottak az akkor kusza fogaim miatt is. Visszahúzódó lettem. A főiskola már teljesen más lett. Volt társaság, programok. Szereztem barátnőket, csak időközben ők elmentek másik egyetemre. Néhány év után megszakadt a kapcsolat. Máshonnan is volt barátnőm, de ő nem írt többet miután hamarabb lett állásom. Fiú barátom nem keresett miután barátnője lett stb.

Mostanra két lány maradt akivel irogatunk, de programok nincsenek. Nem mondanám, hogy barátnők vagyunk.

Munkahelyemen meg egyedül ülök egy irodában.



Borzasztóan magányos vagyok. Rengeteg minden kimaradt így.

Szintén barátok nélküli,magányos emberek! Ti hogyan élitek meg ezt a helyzetet?

27N



máj. 14. 10:05
1 2
 1/18 A kérdező kommentje:

Illetve azt vettem észre, hogy mindig csak addig marad meg egy társaság, míg van valami közös dolog ami összetart.

Voltam korábban diákmunkán nyáron. Ott is akikkel összebarátkoztam, addig tartott, míg nem lett szeptember, és mindenki ment a saját sulijába.

Jártam tavaly nyelvtanfolyamra. Akkor rendszeresen beszélgettünk a többiekkel, összeültünk tanulni stb, de mostanra senkivel nem beszélek onnan sem. Pedig minden helyen voltak szimpatikus emberek.

máj. 14. 10:07
 2/18 anonim ***** válasza:
100%
Nincs igénye az embereknek a hosszantartó barátságra. Vagy csak nem akarnak tenni érte, például a ballagáson is megy a hiszti, hogy "elválnak útjaink", pedig ennek nem kéne így lennie. De el vannak kényelmesedve az emberek, amíg ott vagy mellette valami más miatt jó vagy, de amint tenni is kéne érte inkább hanyagolják.
máj. 14. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
100%

"Illetve azt vettem észre, hogy mindig csak addig marad meg egy társaság, míg van valami közös dolog ami összetart."


Ez sajnos így van, viszont itt jön képbe az, hogy az iskolai évek után általában megsem próbálunk más közös érdeklődési pontot keresni. Csak simán elfogadjuk hogy elsodor minket egymástól az élet.

máj. 14. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 A kérdező kommentje:

Nagyon jól látod! Nem így kéne ennek lennie...

Rossz belegondolni, hogy sosem tudok elmenni valakivel moziba, vagy csak úgy beülni valahova mint régebben. Nem tudok szülinapot ünnepelni, szilveszterezni, vagy kikapcsolódni. Elmennek az évek magányosan. Gondolom nem egy két ember van ebben a helyzetben. :(

A családom megvan szerencsére (szülők, tesó, nagyszülő), de vágyik az ember barátokra.

máj. 14. 11:00
 5/18 anonim ***** válasza:
100%
Jóval idősebb vagyok, és ennyi idő után természetessé vált. Ma teljesen életszerűtlennek érzem, hogy legyen bárki az életemben. Ha meg valakivel szóba állok, azonnal visszaél vele, és elkezdenek záporozni az indiszkrét kérdések, jön a faggatózás, és ez a hátam közepére sem hiányzik.
máj. 14. 11:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 anonim ***** válasza:
89%

Utoljára általános iskolában voltak barátaim, bár igaz később róluk is kiderült, hogy csak addig barátkoztak velem, míg érdekük volt benne. Ugyanez volt a helyzet unokatestvéremmel is. A középiskolában borzalmas osztálytársaim voltak, egy-két haverom lett csak a 4 év alatt, de már nem tartjuk a kapcsolatot. Munkahelyeken sem tudok barátkozni.


Tudom is magamról, hogy unalmas és érdektelen vagyok, ezért nem is erőltetem. Elég szar helyzet, de ez van. Felkészültem az örök magányra sorozatokkal, filmekkel, könyvekkel. Bár nem tudom meddig lehet ezt így bírni.


28/F

máj. 14. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
100%
Sajnos a legtöbb esetben a legtöbben csak addig barátok ameddig egy iskolában vagy egy munkahelyen dolgoznak. Nekem sem sok barát maradt meg, mert nagyon sokan elkoptak. Viszont azon változtatnod kellene, hogy nem jársz el sehova. Ha ők nem akkor hívd el őket te, vagy csináljatok közös programokat. De esetleg megpróbálhatsz új emberekkel is ismerkedni.
máj. 14. 12:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 anonim ***** válasza:
100%

Velem ugyanez van, csak nekem iskolában sem voltak már barátaim :D Nekem is van pár ember akikkel el tudok dumálni amikor épp ráérnek, de programot sajnos egyikkel sem tudok szervezni, bár nekem túlzottan nincs is igényem rá, de amikor lenne, akkor kissé szomorú vagyok emiatt.

A hétköznap eltelik a munkával, olyankor nem gondolkodok ezeken, de jön a hétvége, és ülök itthon egyedül a szobában.. Na olyankor jön a GyK, meg a nagyon mély filozofálások hogy hogyan és miképp tudok ezen változtatni, olyankor kicsit letört vagyok, aztán hétfőn kezdődik minden előlről.

24F.

máj. 14. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 anonim ***** válasza:
49%

Egyenlőre könnyen.

Dolgozom és van párom, ez már bőven elég.

Ha meg néha van igény 1-2 kollégával el tudunk menni szórakozni és ennyi.

Nekem ez bőven elég így munka mellett.

máj. 14. 15:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:
84%

Én elvagyok egyedül is . Van egy kis szociális szorongásom. Úgyhogy nagyon nem is igénylem a nagy baráti társaságokat.Én egy társban látnám a magányomra a megoldást.Számomra minden téren kielégítő lenne egy társ.Aki egyben a barátom is.

Egyedül élek, családi házban.Hétköznap dolgozom.Általában pörgősek a napjaim, mindig van mit tenni.Úgyhogy lefoglalom magam, elvagyok.Néha hétvégén rossz, mikor kicsit több időm van. De egy társsal megosztani a feladatokat és a maradék időt egymásra fordítani bőven elég lenne számomra.Kitölteni minden időmet és igényemet.

Jelenleg a pár hiányt próbálom pótolni netes, virtuális ismerkedésekkel, barátságokkal, beszélgetésekkel.De már viszonylag régóta nem találtam olyan személyt, akivel jól kijövünk, és hosszú távon fenntartható a beszélgetés.Pedig ez is feltudja dobni a napokat, ha van egy személy az életedbe, akivel mondjuk minden nap esténként egy picit tudsz beszélgetni.Tudod hogy vár, várja hogy írj neki, vagy fordítva.Ennek is megvan a hangulata és a varázsa.Kicsit megszépíti a mindennapokat.

máj. 14. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!