Furcsa kérdés, ti milyen értelmet adnátok az életemnek?
Sok mindennel foglalkozom, van pár hobbim, de egy olyan sem, amelyhez mindig lenne kedvem. Nincs életcélom. Nincs, mert a boldogságra nem mint cél, hanem mint folyamatra tekintek. A karrier lehetősége hidegen hagy, ahogy a pénz is. Gyereket soha nem szeretnék szülni.
Egyedül a párom az, akiért érdemes élni. Gondolkoztam, hogyha egyszer véletlen elveszíteném, öngyilkos lennék.
Mi értelme van ennek így? Ki van még hasonló cipőben?
válasza:"van pár hobbim, de egy olyan sem, amelyhez mindig lenne kedvem"
Senkinek sincs kedve MINDIG éppen ahhoz, amit csinál. Ritka pillanatok azok, mikor a flow-élményt érezzük.
"a boldogságra nem mint cél, hanem mint folyamatra tekintek"
Nincs olyan, hogy "boldogság". Ez egy emberi kitaláció. A történelem során az emberi élet olyan rövid, nehéz és annyi halállal szegélyezett volt, hogy a romantika találmányát, a "boldogság"-ot kinevette volna, aki rövid évei alatt az életéért küzdött. Ilyen állapot nem létezik, csak a romantikus regényekben. Akinek az élete során felbukkan, az is véges ideig tart, nyilván vannak szerencsés kivételek, de ez nem egy "igazságosan" az emberek között elosztott élmény. Ez csak kitaláció, amire eszetlenül elkezdett vágyakozni az emberiség.
Én sem hiszek a boldogságban. Erről akart szólni ez a mondatom, hogy nem kergetem a boldogság illúzióját, amelyért annyi ember - ennek nem tudatában - él.
Nem várok én mindig flowt, hanem inkább a szenvedélyes alkotást, elhivatottságot hiányolom az életemből. Köszi a választ :)
válasza:Először is kikezeltetném a kapcsolatfüggőséget, mert nem szerencsés ilyen szinten függeni valakitől, ahogy a másik félnek is túl nagy teher ha valaki ilyesmi kijelentéseket tesz. Egy ilyen kapcsolatban levegőt sem tud venni az "elszenvedő" fél.
Aztán ha kitisztulna kicsit a fejed, tudnál nyitni az életben más dolgok felé is, egyre inkább éreznéd hogy egy önálló lény vagy saját gondolatokkal és preferenciákkal, elkezdenéd magad kerek egészként látni és akkor egyre több minden felé el tudnád kötelezni magad. Egyre több sikerélmény érne, hogy a párod nélkül is értékes vagy, és nem a párkapcsolatod határoz meg. Mindenkinek kellenek célok, anélkül könnyen beszippantja az embert a depresszió, ami az elterjedt tévhittel kapcsolatban elsődlegesen nem szomorúság, hanem extrém motiválatlanság.
Szó nincs kapcsolatfüggőségről. Nem vetítek ki rá semmi beteges szenvedélyt, mert nincs. Az ilyen emberek általában állandóan kapcsolatban vannak, nekem pedig ő az első 21 évesen. Tudom magunkat különálló individuumként kezelni, és nem gondolom, hogy a kapcsolat határozna meg.
Innentől az szóljon hozzá, aki hasonlóan érez, mint én. (vagy aki már talált megoldást)
válasza:" Ez csak kitaláció, amire eszetlenül elkezdett vágyakozni az emberiség."
A szenvedés is csak kitaláció.
"Senkinek sincs kedve MINDIG éppen ahhoz, amit csinál."
De, lehet folyamatosan a flow állapotban lenni.
válasza:Ebben tévedsz, ezek szerint a tpasztalatlanságod miatt. A kapcsolatfüggőség kiterjedhet egyetlen emberre is, sőt.
Van aki nem váltogat, hanem egész életében ugyanazzal van, pont azért, mert függ tőle.
Az a mondatod mindent elárult, amiből ezt leszűrtem. Ez nem egészséges.
Szerintem ne diagnosztizálj már egyetlen mondatom alapján. Ismerem a kapcsolatomat, jó rálátásom van. A pszichológusnak is több alkalom kell, feltételezem, hogy te még az sem vagy.
Nem ezért tettem fel a kérdést, hogy erről irkáljanak nekem. Lényegtelen. Nem kérek több választ.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!