Hogyan változhatnék meg? Nem akarok ilyen lenni!

Érzelmek... Tudod te, hogy mik azok? Leírom, hogy szerintem mik azok.

Minden élőlény arról ismeretes, hogy erőt fejt ki a világba ahhoz, hogy éljen, hogy az élet által elébe állított akadályokat legyűrje. A növény a növekedésbe fekteti erejét, az állat pedig helyváltoztatásba, táplálkozásba, szaporodásba, egyebekbe. A lényeg, hogy erőt fejtenek ki. Az emberben is van erő amit kifejthet, és amikor az erejét nem a megfelelő helyre irányítja akkor jönnek a rossz érzések. Ugyanis az érzelmek az ember erejének mutatói, hogy jó avagy rossz irányba haladnak e. Amikor jó irányba van akkor jót érez az ember, és boldogságot érez, sőt szeretetet. Amikor pedig nem a jó irányba halad akkor érzi a félelmet, gyűlöletet, irigységet, stb-t. Igazából a rossz érzések is a jó érzésekből vannak, mert mind ugyanaz, a szeretet. A szeretet az erő tiszta formája. A rossz érzések csak azért jönnek létre, mert az ember nem tudja a szeretetet működtetni, mert az ember a sok-sok év alatt míg felnőtt megtanult egyet s mást a világról, hogy mi jó s mi rossz, és egyfolytában ezekhez a tudásaihoz nyúl vissza, hogy eligazodjon a világban, mert megtanulta, hogy ha nem így cselekszik akkor hát vagy meghal, vagy bármi baja eshet. Az ember anélkül, hogy tudatos volna abban ami lejátszódik benne egyből asszociál egy esemény hatására a bevésett tudásra, és már ott is van a félelem érzése mondjuk. Pedig a félelmet pont az gerjeszti, hogy egyből visszanyúl valamihez ami nem a valóság, hanem egy kreált építmény a valóság mérésére, és ennek a falnak a fenntartása elveszi az ember erejét, és az erő jelzi kellemetlenséggel, hogy nem jó ez így, de az ember a hibás oktatása miatt tovább erősíti magában a falakat, és nem oldódik meg semmi, csak elmélyül a félelem. Ördögi kör. Amit tenni kéne a félelem létrejöttekor, hogy csak azért is tovább megyek a kiváltó dolog felé, hogy lehulljon a lepel róla, mert az igazság felszabadít, ami alatt azt kell érteni, hogy amikor a fal ami bennem él leomlik helyébe a valóság lép, és amikor az elmében és a külső valóságban egy és ugyanaz dolog van jelen akkor tisztán érezheti az ember a harmóniát ami a szeretet. Amikor egy ember szerelmes akkor is a sajt ideálját tudja ráhúzni a külső valóságban egy egyénre, és a két világ harmóniája létrehozza az érzést. A meditatív állapotban lézengők is a jelenlétben létezés folytonosságát tartják fenn, és nem bánják meg. :] Amíg az elme szűrőjén keresztül tekintesz a világra addig egyszer fenn máskor lenn, de nem kell jóginak lenni ahhoz, hogy ennek ellenére elkezdj élni. Csak tudni kell az érzelmeket a helyükön kezelni. Amikor belőlem valami kiváltja a gyűlölet érzését akkor figyelem az érzést, és konstatálom, hogy ez a gyűlölet, és nem folytatom a gondolatmenetet, csak figyelem az érzést, és szépen elhalványodik, és kellemessé válik, és ekkor már nem úgy cselekszek mint aki gyűlöl hanem nyugodtan kedvesen, és teszem ezt őszintén, mert nem az érzés irányít hanem én, és az énem alapjáraton jó, mint ahogyan mindenkiben jó, ahogyan minden élőlény jó. Nincs gonosz teremtmény. A ragadozó állat se gonosz ugye. A gonosz is csak azért tűnik annak mert aláveti magát a félelmeinek, és az egóját akarja érvényesíteni, pedig közben szenved, csak ez a szenvedés élvezettel jár, ami az ember másik olyan dolga ami jóságnak tűnhet számára, a boldogság mellett. Csak amíg a boldogság épít, addig az élvezet leépít. Néha kell egy kis leépítés, hogy új jó legyen belőle, de nagyon kevés is elég belőle. Pl a gyermek nemzés. Sok erőt emészt fel az orgazmus. A feszültséglevezetés ugye amire használják. A feszültség az erő amivel nem tud az ember mit kezdeni, mert nem képes oda irányítani ahova kéne, valami kreatív építő munkába. Rendkívülis módon elvan tompítva az ember, és nagy ritkán tud csak néhány kitörni ebből.

Szóval tanulj önfegyelmet. Nem komoly meditáció meg kutyafüle. Keresd azon dolgokat amik komoly érzelmeket szoktak kiváltani belőled, és ne hátrálj el tőlük. Az érzelmek feletti uralom nem érzelemmentességet jelent, hanem az érzelmek tudatosítását, amivel tisztábban leszel képes átlátni a dolgokat. Nézz valami videót a neten ami tudod, hogy kiborít, és csak figyeld az érzéseid, és szépen lélegezz tovább, ne engedd, hogy eluralkodjon rajtad, vagy ha el is uralkodik konstatáld egy szóban, hogy mi az, és tudd, hogy az ami benned van érzés az az erő amit az élethez kaptál. Érezd, hogy élsz!

Amikor zavarba jössz, érezd a zavart, és ne töprengj, hogy mi lenne a helyes csak cselekedd azt ami a helyes, tudni fogod, hogy mi az. Amikor az ember találkozik egy problémával és megkapja a leküzdésére szolgáló erőt (amiből gyorsan negatív érzést konvertál rutinból) akkor megkapja a megoldást is intuíció formájában, de erre nem hallgat az ember, mert nem ezt tanulta, mert túl egyszerű, vagy meg se hallja mert annyira pörög az agya. Az elmét másra kell használni, nem a valóság megítélésére, hanem teremtésre.

Amikor az ember kapja az erőt ami a szeretet, akkor ki is fejeztük, hogy mi történik. Ugyanis a szer az erő maga, ami etet. A szer a élet eleme, azaz az 5. elem, a szer-elem. Nem hiába, hogy olyan klassz érzés az. Máshol az 5. elemnek mondják a szellemet, és igazuk is van, mert gyakorlatilag a szerelem és a szellem egy és ugyanaz. A szerelem szóból az r-et kicseréljük l-re mert egymás hangváltó párjai, kiveszünk egy e betűt ami töltelék hang a magyarban, és ott a szellem szó. Az ember test, lélek, szellem. A test az elme/ego, a lélek maga a tudat hordozója, és a szellem az Isteni "rész". Amikor az ember a tudatosságát teljes egészében a testére, egójára korlátozza akkor lesz tele fájdalommal, mert a szellem felé zárt, és ami onnan érkezik az szenvedést jelent számára, mert nem érti, hogy mi az a dolog. Az elme korlátozott képességekkel bír a szellemhez képest, és félelmetes számára, de az ember képes arra, hogy az egóján felül emelkedjen, és a tudatosságát a szellem felé fordítsa, ettől lesz ember az ember, hogy képes uralkodni az egyébként állatias ösztönökre korlátozott elmén.

Kényelem. Szerintem ez a világ megrontója. az emberekbe beleépítik a kényelmet. Kényelmesen megkapják a tudást ami alapján eligazodnak a világban, és kényelmes dolog mindig ugyanazon sémákhoz visszatérni, újítás nélkül. Az újítás fájdalommal, ellenállással jár, ezért nem is kerül rá sor. Pedig ha az ember kicsit rágyúr a kényelmetlenségre önmagában úgy elkezd új dolgokat megismerni, elkezd fejlődni, elkezd élni, és elmúlik a kényelmetlenség érzése, és helyébe lép az elégedettség, aztán a permanens boldogság, ha eléggé kitartó az ember, de ez nem cél, elég ha csak elégedett. Képzeljük el ha kényelmes volna egy fa. Meddig nőne? Semeddig, meghalna, vagy egy állat aminek nagy a mozgásigénye egyébként, az is meghalna. Az ember is meghal ha sokáig nem halad semerre, depressziós lesz, majd öngyilkos.

Erőkifejtésről írok, hogy az milyen fontos, de le kell szögezni, hogy az egó szintjéről van szó, ami a test. A tudat szintjén lévén, hogy nem fizikai dolog a lélek az erőkifejtés a nyugalomban van. Lényeg a lazaság, ami lazaság kifejlesztésében sokat segít ha a test is ellazul. Ellazul, de nem elkényelmesedik. Ezért ülnek szépen egyenesen a meditálók, és intik nyugalomra magukban az elmét, ami elcsendesül és megérkeznek az egyetlen valóságba a jelenbe.

Nem azt mondom, hogy ne legyünk kényelmesek, de ne essünk túlzásba. Picit leülni pihenni jó dolog, regenerálódnak a sejtek, az kell. Enni kell valami finomat. Szaporodni is kell, különben szépen nézne ki az emberiség. :] Meg kell adni a testnek ami neki kell, de nem többet mint amennyire szükség van. A testnek kell néha pihenés, de a tudatnak nem kéne. A tudat az állandó megfeszítésben ami nyugalom lenne az ideális. Ilyen állandó feszült/nyugodt tudattal rendelkeznek még a gyerekek, mikor kicsit, aztán tanulnak... Jézus ahogy mondta, váljatok olyanokká mint a gyermekek. Ez alatt a tudatosságukra gondolt. Jézus mondta, hogy boldogok a lelki szegények, mert övék Isten országa. Ez alatt azt értette, hogy boldogok akiknek lelkében nem él más érzés csak a szeretet, mert a többi érzés már a tudatosságuk része lévén, nem fejtik ki hatásukat. Szenzációs ipse volt ez a Jézus, csak össze-vissza van kenve fals dolgokkal a mondandója. Jelen korunkban már rendelkezünk annyi tudással, hogy szerintem érthetővé válhatnak a tanításai, és nem csak a kevesek számára, akik az egón túl léteznek.

Sok sikert. Bármi kérdésed van írj privátot. :]