Mindenhonnan kilógok a sorból és már nem bírom, mit tegyek?

Azt javaslom, hogy keress. olyan embereket mint te, érettebbeket az áltagnál, komolyabbakat.

Én is kissé komolyabb vagyok a korosztályomnál, és bár nincs sok barátom, néhányat mégis sikerült találni, akik hasonlítanak hozzám.

Amúgy írhatsz nekem is, ha szeretnél.

Manapság sajnos ez a normális, mert ahhoz vannak szokva az emberek hogy ha valaki 12 éves, akkor agyilag 0, viszont vannak helyzetek amikor nem így van, ez a patthelyzet. :/

Én is korán érő tipusnak mondhatnám magam, és most hogy ezt a kérdést olvastam megfordul a fejemben a kérdés hogy lehet ez miatt nincsenek normális baráti kapcsolataim. Egy jó ideje tart nálam ez a depi korszak, és sajnos én is most jöttem rá valamire, erősnek kell lenni és mindig pozitívan gondolkodni, különben egy idő után azon fog járni az agyad hogy úristen mennyi időt elpazaroltam magányosan, nem hogy tettem volna érte. Nem biztos hogy így lesz veled de inkább leírtam hátha számít valamit. :)

Ne keseredj el, ez átmeneti állapot, én is ilyen voltam a Te korodban (én most 73 éves vagyok). Később, néhány év múlva fogsz találni hozzád való barátokat, ismerősöket. Inkább használd ki azt az előnyödet, hogy érettebb vagy a kortársaidnál, és műveld magad sok olvasással, tájékozódással. Esetleg ha van a családban nálad idősebb testvér, unokatestvér, nagynéni stb. velük is próbálj kommunikálni.

De az is lehet, hogy nem csak a túl korai érettséged a problémád, hanem a kapcsolatteremtési készségeddel is lehet gond, t. i. egy nagyobb közösségben mindig van legalább egy kicsit hozzánk hasonló ember, a kérdés csak az, hogy megtaláljuk-e vele a kontaktust. Azt a felnőtt életben is tudni kell kezelni, hogy az ember sokszor nálánál sokkal "egyszerűbb" lelkületű emberekkel van körülvéve (pl. munkahelyen), s ez nem megoldhatatlan feladat. Sokkal nehezebb lenne a helyzet, ha Te lennél a legkevésbé érett a környezetedben.