Ha egész életetekben képtelenek voltatok összehozni egy épkézláb barátságot, az miért alakult így?

Barátságok, haveri kapcsolatok voltak nálam, de mindegyik elhalt idővel, pedig volt olyan akivel általános suliban ismerkedtem még meg.

Az okai nagyjából ugyanazok, én inkább introvertált típus vagyok, és nem kerestem annyiszor őket, mint amennyiszer ők akarták. Szóval hiszti lett, hogy én leszarom őket, közben nálam ha valakivel 2 évig nem beszélek, de jó haverok voltunk és utána megint találkozunk, ugyanúgy állok hozzájuk.

Alapvetően nem vagyok kezdeményező alkat. Ez nálam olyan súlyos, hogy egy meglévő kapcsolatban sem merem keresni a másikat, mert úgy érzem, hogy azzal csúnyán ráakaszkodnék. Ép ésszel tudom, hogy ez nem így van, de van bennem egy ilyen hülye blokk.

Egyetlenegy régi barátságom maradt meg, de ez sem rajtam múlt, hanem a barátnőmön, aki mindig gátlások nélkül frissíti az ismertségeit, többek közt velem is.

Más vélemény

Mert már kiábrándultam a körülöttem lévő emberekből

Érdekbarátok pedig nem kellenek inkább maradok egyedül

Voltak barátaim... Vagy csak az én szemembe tüntek azoknak, mert egy fokkal "jobbak" voltak a többinél meg túlságosan is ragaszkodtam hozzájuk és ezért nem us vettem észre azokat az apró jeleket, amik arra utaltak, hogy ők nem a barátaim. :P

Először is a zenei stílusom miatt nem barátkozik velem senki sem, másodszor a spirituális képességeim miatt...

Meg különben is zárkózottabb típus vagyok és valahogy szeretem a magányt vagy úgymond megszoktam. :)

Persze ez miatt nem kell egy depressziós, szadista, sátánista, boszorkánynak tartani engem, mert egyáltalán nem vagyok az. Semmi közöm sincs ilyen dolgokhoz. :)

Azért nekem is jól esne, ha lenne egy igaz barátom, aki olyan lenne, mintha csak az ikertestvérem lenne. :)

Ja és ugyanúgy állok, mint 4-es az 1. bekezdésben leírtakkal.

És igazából nagyon nagyot csalódtam az emberiségben.. Azt hittem mindenki olyan kedves, nagylelkű, odaadó, megértő stb., mint én.. És hát végül erre is fény derült, hogy ez csak egy túl szép álom. :P

Sokszor nem is értem, hogy én miért kerültem egy ilyen társadalomba, ami ennyire önző és kegyetlen..

Valahogy a lelkemben úgy érzem, hogy nekem nem itt a helyem...