Ti is éreztétek már magatokat hozzám hasonlóan?

Én igen, én így érzem magamat.

Hogy érted hogy nem érdekli őket mire vágysz? Elmondtad nekik egyáltalán, vagy várod hogy gondolatolvasással kitalálják?

Erre pont tudom a módját hogyan is kerülj ki belőle.

Azt írod a barátod sem vesz komolyan és nem érdekled? Akkor miért a barátod?

Első körben, Te komolyan veszed magad? Mert amíg úgy érzed, hogy csak szürke kisegér vagy, akinek nem döntő a szava, addig sajnos a többiek sem fognak mást gondolni.

mire vágysz ?

Talán azért, mert még fiatal vagy és nem tudsz akkora nyomást gyakorolni a szavaiddal, nem tudják, hogy benned sokkalta több van, mint amit ők eltudnának képzelni és emiatt nem is figyelnek annyira oda rád, a szemükben még mindig a kicsi lányuk vagy, aki megteszi amit elvárnak tőle. A barátoddal való kapcsolatod szintén nem túl rózsás, de ha egy friss kapcsolatról van szó, akkor azért még azt mondanám, hogy picit még fogtok csiszolódni és később derül ki majd igazán, hogy passzoltok-e egymáshoz. Én nem voltam még ilyen helyzetben, vagy ha voltam is, ekkora jelentőséget nem nyilvánítottam a dolognak, de átérzem a helyzeted. Picit talán próbálgasd a szárnyaid segítség nélkül, ha olyan dolgok merülnek fel, járj utánuk magad stb. :)