Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Mit tegyek? Mi történik...

Mit tegyek? Mi történik velem? (Bővebben lent)

Figyelt kérdés

Lehet, hogy hosszú lesz, de kezdem az elejéről:


Tavaly tavasszal elváltak a szüleim. Akkor még nem volt nehéz elfogadnom, hogy ez történt, talán mert nem fogtam fel. Előtte pár hónappal öngyilkos lett a levelezőtársam, akivel évek óta beszéltem, barátok voltunk. Miközben anyukámék váltak, én a gimnáziumba készültem. Arra az időszakra, amikor ez történt, elég homályos minden (még a dátumot sem tudom besaccolni). Nyáron aztán eltűnt az egyik kutyám. Mindeközben segíteni kezdtem egy lelkileg sérült ló körül, nagyon megszerettem, de azt mondták, nincs rá sok remény, hogy valaha olyan hátas lesz, mint a többi ló ott. (Ez nem érdekelt. Inkább ne ülhessek fel, mint hogy beteg legyen.) Aztán elkezdődött a suli. Felvettek a gimibe, egész jól éreztem magam, de idővel fáradt lettem, szomorú és mindennel bajom volt. A szüleim folyamatosan egymás ellen akartak uszítani, a 9 éves húgommal együtt. Tesómat többé-kevésbé sikerült "megvédenem" ettől, de magamat nem tudtam. Hétköznap anyánál voltunk, hétvégén apánál de sosem volt jó. Nem úgy tűnt, mint ha a húgom bármit észrevett volna, és ennek örültem, én pedig a lovaknál, a lovaglással és olvasással ki tudtam kapcsolódni. Közben szereztem magamnak néhány barátot, de újabban egyre elviselhetetlenebb vagyok (ezt tudom), élni sincs kedvem, órákon alig bírtam ébren maradni, éjszaka sírok. Az egyik barátom (nevezzük most X-nek) nagyon sokat tesz értem, hiába vagyok néha egy hisztérika. Ha besokallok, eljön velem sétálni, fagyizni vagy bármi más (külön településen lakunk), akár éjszaka is felhívhatom (ezt azért nem szoktam. Legalább ő aludjon :P ), próbál védeni a többi lány beszólásaitól, vigasztal. De én úgy érzem, egyre lejjebb csúszok, olyan érzés, mint ha valami láthatatlan súly lenne rajtam. Amikor a "regényemet" írom, olvasok vagy sportolok, kicsit elfelejtem, de aztán kísér tovább. Tudom, hogy már semmi sem lesz a régi, de nem tudnátok valami tanácsot adni, hogyan lehetne könnyebb? Vagy elviselhetőbb? Egyáltalán miért történt ez velem?

(Mocskolódást, értelmetlen válaszokat nem kérek.)


Köszönöm előre is a segítséget. :)


13/L



2016. jún. 15. 08:51
1 2
 1/13 A kérdező kommentje:
Azt kihagytam, hogy a pacit múlthéten elvitte a gazdája (bértartásban volt itt). Illetve amióta ez a válás megtörtént, én vagyok az egyetlen, akit érdekel, hogyan viselkedik a húgom. Úgy érzem, ez is rám hárul. Nagyon szeretem, de szerintem ez így nem teljesen normális.
2016. jún. 15. 08:54
 2/13 anonim ***** válasza:
85%
Valószínüleg megviselt a sok változás. Majd idővel könnyebb lesz, már ha kibeszéled magadböl a problémáid. beszélgess azzal a barátoddal.
2016. jún. 15. 08:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 A kérdező kommentje:
+(mennyi mindent kifelejtettem...) karácsonyra kaptam egy kaméleont apától, ergo mindig van mivel elfoglalnom magam.
2016. jún. 15. 08:58
 4/13 A kérdező kommentje:
Köszönöm a gyors választ. :) Sokat beszélgetek vele és igyekszem majd feldolgozni, ami történt. :)
2016. jún. 15. 08:59
 5/13 anonim ***** válasza:
100%
Nincs mit tudom hogy most nehéz, mert én is éltem át ilyet, pont annyi idős volzam mint te. Csak én nem voltam hajlandó beszélni róla, nem akartam hogy sajnáljanak... De már tudom ha beszéltem volna róla akkor hamarabb feldolgoztam volna..
2016. jún. 15. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:

(És ezt is kifelejtettem! Valami memóriajavító kellene nekem...) Önmagammal sem vagyok teljes mértékben elégedett, sőt, kifejezetten csúnyának tartom magam. Ezt próbálom figyelmen kívül hagyni, hátha így könnyeben feldolgozom a dolgokat.

A másik meg, hogy nincs körülöttem senki (X-en kívül, akit érdekel, mi történik körülöttem), aki észrevenné, mi történik velem, vagy hallaná a vészharangot, mivel új suli, új tanárok---> mindenki ezt az oldalamat ismerte meg. (Régen tanulás nélkül is szín 5-ös voltam, most tanulás nélkül becsúszott egy 4-es), eszükbe sem jut, hogy valami nincs rendben.

2016. jún. 15. 09:08
 7/13 A kérdező kommentje:
Én utálom, ha sajnálnak, de ha egy mód van rá, hogy újra boldog legyek, akkor nem érdekel a "büszkeségem". És X-et sem akarom megbántani, ha már ilyen odaadóan törődik a bonyolult fejemmel.
2016. jún. 15. 09:10
 8/13 anonim ***** válasza:
100%

Nincs szükséged memóriajavítóra, csak pihenésre és hogy újra kiegyensúlyozott legyél. Az hogy most becsúszott egy 4-es is az teljesen érthető,hiszen átkerültél gimnéziumba ami erős váltás. Jövőre ismét hozzni fogod a formád és 5-ös leszel.

Esetleg keress néhány új elfoglaltságot is ami eltereli a figyelmed. :)

2016. jún. 15. 09:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 A kérdező kommentje:
Már keresgélek. Most éppen makettezni kezdtem, spórolok egy gördeszkára, digitális rajzokat készítek, és fára mászok (miért ne? alapon ^^) :) Köszönöm még egyszer a segítséget, nagyon kedves Tőled, hogy ilyen gyorsan válaszoltál! :)
2016. jún. 15. 09:24
 10/13 anonim ***** válasza:
100%

Ez mind jó :) A lényeg hogy olyanokat csinálj amik boldoggá tesznek. :)

Nincs mit :)

2016. jún. 15. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!