Van egy lány akivel most beszélgetek. Ő egyetemista én meg nem vagyok, csak egy OKJ-s szakmám van. Érzem kezdünk kifogyni a témákból. AZ egyetemistáknak nem való ilyen, mint én?

Kb 2 éve nem beszéltem lányokkal sem sőt senkivel egy rossz időszak miatt. Már korábban ráírtam egyre, de az még válaszra sem méltatott. Mindig csalódok valamiben és még ha az egyik pillanatban érzek valami jót, jönnek a hullámok és megint kedvem nincs beszélni senkivel és nincs kedvem semmihez sem. Próbálok kitörni a depresszióból vagy nem tudom minek nevezzem. Mindenki lehangolt az utóbbi időben. Igazából, mintha be sem jönnék a lányoknak. Sokan mondják ismerősök közül, hogy olyan kisfiús vagy vagy nem is tudom. Ezért már próbálkozni sem merek, nem tartom érdemesnek a dolgot.

Az egyetemista dolgot arra értettem, hogy nincs közös témánk. Ő egy teljesen más világban van, mint én. Egész életemben azt hallottam az idősebbektől, tanáraimtól is, hogy nem egy szint egy szakmás és egy egyetemista.

Én érzelmesnek gondolom magam, nem az aki megbántja a lányokat. Ha lenne egy barátnőm biztos hogy nagyon szeretném. De el sem jutottam odáig. Pedig 21 éves vagyok. Van amikor reménytelennek tűnik az egész. :(

Igen ráirkálok lányokra, és ha kissé megismertük egymást elhívom valahova. Az utcán elég nehéz leszólítani valakit. De én ha rámírna valaki akkor minimum, hogy visszaírnék és válaszolnék visszakérdeznék. Egyébként kérdeztem, hogy zavarom e? Nem volt a válasz! Nagyon sokat adok mások véleményére, pedig nem kellene. Úgy le tudnak hangolni, hogy az valami iszonyatos. Már az ilyen kis vicceket, ami rólam szól vagy rám irányul azon is ki tudok akadni, sőt nagyon elveszi mindentől a kedvem.

Régebben komolyan vettem a barátnőszerzést, stb, Kb már az elsőnél azt kérdeztem leszünk e együtt? Az volt az első úgy emlékszem, de már rájöttem, hogy ilyen nincs . Több idő kell és adni magunkat és élvezni egymás társaságát, és majd eljön a pillanat. De úgy érzem senkinek sem tudok megfelelni. Nem tudom, lehet furcsán nézek ki és nem jövök be a lányoknak, és lehet érzelmesebb vagyok az átlagnál, de ez vagyok. Csendes vagyok jóindulatú, stb.