Létezik olyan, hogy valaki emberek között magányos?
Ma volt egy barátommal vitám erről egy irodalom órán tanult vers kapcsán. Ő azt állította, mekkora hülyeség ez, mert mindenki maga tehet róla, ha egyedül van. Amikor megemlítettem neki, hogy mert őt sose hagyták magára, azt válaszolta, mert nem hagyta. Megértem az álláspontját, de akárhogy filózok ezen, nem nagyon tudok egyetérteni vele. Sokan csalódnak rengeteg emberben, nem találnak olyat, akiben igazán megbízhatnának, ebben a rohanó világban persze, hogy magányosak. Igaz, hogy kell tenni a barátokért is és nem csak várni a sült galambra, de vannak élethelyzetek, amikor a mi igyekezetünk semmit se ér.
Ti mit gondoltok?
válasza:
válasza:Én is egyedül vagyok. Holott barátságos vagyok, szánnék is rá időt/energiát; de nincs kivel.
Szóval a barátod még nem volt ilyen élethelyzetbe. Ne is legyen mondjuk, de legalább ne okoskodjon erről, ha még nem élte át...
válasza:Engem 26 évesen hagyott el egyszerre mindhárom barátnőm, pedig addig mindig én voltam az, aki segítette őket, ahol tudta. Mikor nekem kellett volna lelki témasz, hopp, leléptek, mert úgy volt kényelmesebb nekik.
A barátod gyerek, és fogalma sincs a való életről.
válasza: válasza:Én emberek között szoktam magam a legmagányosabbnak érezni! Amikor egyedül vagyok, akkor el vagyok magamban, nem hiányoznak az emberek. Amikor mások társaságában vagyok, akkor érzem, hogy kilógok a sorból és mindenki annyira más tőlem, egyáltalán nem vagyok egy hullámhosszon senkivel és olyankor nagyon egyedül érzem magam. Alig várom, hogy elszabaduljak közülük és akkor legalább pár órára nem érzem magam magányosnak. :)
30/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!