20 éves vagyok, és egy kudarc a szerelmi életem. Arra gondoltam, szüneteltetem pár évre a dolgot, ameddig felépítek magamnak egy jó egzisztenciát. Mekkora baromság?

Na szóval, mivel otthon élek, így esélytelen lenne hazavinni akárkit is. Több okból kifolyólag, ezeket nem részletezném. Neten ismerkedtem eddig, de kudarc volt az összes. Valahogy mindig elbaltázom, pedig nem nézek ki rosszul (nem saját vélemény, kaptam használható visszajelzéseket). Élőben sajnos nem tudok ismerkedni, mert nincs társaságom. (Gimi után megszakadtak a barátságaim, azóta nem sikerült új barátokra lelnem.) De mindegy is, ez a kérdés szempontjából nem releváns. Arra gondoltam, mivel hogy idén végzek el egy okj-s tanfolyamot, utána rögtön munkába állnék, és 27-28 éves koromra tudnék venni egy saját lakást. (Reális fizetéssel, fundamentával számolva). Kocsim van. Utána még van értelme elkezdeni ezt az egész ismerkedés dolgot? Vagy hagyjam a fenébe, utazgassak, csináljak király dolgokat egyedül? Ha már lesz egy tehermentes lakásom, utána bőven tudok félretenni, és nem is kéne senkire sem költeni, csak magamra. De mégis, ott van bennem, hogy azért hiányozna nagyon a szerelem érzése, a szex, az ölelések, valakihez hozzábújni. Mit tegyek? :D Ha már idáig eljutottál, érdekelne a véleményed.

Béke!