Ver az istenmit tegyek?

Már vagy 10 éve, 7. osztályos korom óta. Jelenleg 23 vagyok. Elhagyott,mindenki aki elvileg a barátom volt,igazából ezek nem is érdekelnek már, nem tartom velük a kapcsolatot,de hogy ha ahol lehet ott kitolok majd veluk ha ugy alakul hogy valahol találkozunk véletlen.

Középiskola is egy mindennapos harc volt,örültem is annak,hogy tényleg vége.

A családom is tök szánalmas vagy szégyen inkább mind a kettő. Ha tehetném lecserélném oket is,sőt az egész éltemet. Nem is igazán beszélgetünk én el vGyok a szobámba egésznao,elmegyek dolgozni már kb az az én csaladom a munkahelyem aztán haza jövök és el vagyok a szobámban. És hogy miert nem mentem el? Mert olyan vagyok mint a szét vert kutya,vissza jövök akkor is ha nincs itt igazán semmi jo,de akkor is ez az otthon ez a megszokott és az emberek. Bízom,hogy jobb lesz egyszer vagy egy másik életben.