Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Hogy szabaduljak meg a magánytól?

Jocika147 kérdése:

Hogy szabaduljak meg a magánytól?

Figyelt kérdés
Már évek óta ez van, nincsenek barátaim, barátnőm sincs már, a csajoknál sosem volt szerencsém, persze soha nem értettem hogy miért. Egésznap itthol ülök, sehova nem mozdulok ki, mert nincs is hova sem kivel. Ha épp nem vagyok itthol akkor dolgozom de csak ennyi. Édesanyammal élek de öt mondhatni utálom. Az, hogy elmenjek ide-oda csavarogni,buli stb ilyesmi az nekem nem megy az anyagiak miatt. A város ahol élek, egy kis lebuj, még ismerkedni sem lehet senkivel. Gyűlölök élni már régóta, nincsenek céljaim sem motivációim amik elöre vinnének. Mivel tudom,hogy ugysem tudnám elérni bármennyit dolgozzak. Pszichologushoz nem akarok, igazabol nem is merek elmenni. Sokszor csak jobb volna tényleg ha lenne elég bátorságom ahhoz hogy véget vessek mindennek. Könyebb lenne. Lehet mondani hogy vannak az életbe hullám hegyek és völgyek, mélypontok, csak az a baj hogy ez már évek óta tart. Fogalmam sincs mit tegyek, már azt sem tudom mit miért csinálok nagyon rég. Még csak annyim sincs az életbe ha már dolgozok és próbálok jobban élni hogy legalább lenne normális anyagi helyzetem és nem kellene mindig nélkülöznöm. Talán épp ezért nincs senkim mert van egy negatív kisugárzásom amit ha én nem is veszek észre egyáltalán, mindenki más igen. Persze eddig minden haver meg barat csak kamu ember volt semmi más. Gondolkoztam azon hogy elmegyek katonanak de nem tudok innen elmenni mert bármennyire is utálom anyamat ha itthagyom nélkülem vége. Habár igy is szarul élünk. Nem birom elfogadni a jelenlegi életem, hogy soha semmi nem jön össze. Még csak 22 vagyok de már évek ota ez megy és rég beleuntam az életembe, akkor milesz később.. Sokszor nagyon érzéketlen vagyok az emberek iránt is, néha saját magamtól is megrémülök hogy végül ilyen ember lett belőlem tényleg?. Ti mit tennétek a helyembe? Úgyérzem már nem bírom és ha mégis, annak sincs semmi értelme
2017. ápr. 9. 19:55
 1/3 anonim ***** válasza:

Sajnálom, én is hasonló helyzetben vagyok. Annyit leszámítva, hogy nem utálom anyámat, és így a leírtak alapján jobb az anyagi helyzetem. Nézd, én is hosszú évek óta ebben a helyzetben vagyok. Fogalmam sincs mi a kiút belőle. Szokták mondani, mint ahogy te is írtad, hogy mindenkinek vannak mélypontjai, lesz ennél jobb is, meg baromi hülye idézetekkel jönnek az élek okosságairól. Nagyon nem tudják, hogy milyen az amikor éveken keresztül a magány vesz körbe, semmilyen emberi kapcsolatod nincs a családon kívül, egyetlen haver sem akivel legalább havonta leülj beszélgetni. És persze nem beszélve egy barátnőről, akinek a hiánya néha már rosszullétet okoz. Nagyon sokat agyalok ezen, 28 éves vagyok, de őszinte legyek nem találom az okát, hogy miért végeztem így. Nagyon sok mindent megpróbáltam, de jelenleg nekem ez az év úgy telt el, hogy szinte csak itthon ültem(leszámítva a sétákat, futást, bevásárlást). Kezdek is besokallni.


Szerintem úgy lehet ebből kilábalni, hogy szép apránként elkezded összeszedni magad, és nem önostorozni. Apró dolgokon javítani az életedben. Pl. én mindig is mocsok fáradt voltam. Egy zombi, és rendkívül rossz alvó. Hajnalokig fenn voltam, majd későn keltem, sokszor egy hétvégém csak az alvással és némi gépezéssel telt el. Ezt kellett helyrehoznom, és bevallom már jobban érzem magam. Maximum éjfélkor már ágyban vagyok és 7-8 óránál többet biztosan nem alszom. Napközben nem vagyok fáradékony, és mintha a szervezetem is kezdeni felvenni egy normális ritmust. Persze ez nem oldja meg a magányt, de legalább már valamit elértem. Leszeretnék dobni 8kg, ez egy újabb cél. Most más kérdezhetné, de basszus 28 évesen ennyi életcélod van? Igen! Mivel totál leromboltam magam, és fogalmam sincs mihez kezdjek az életben, ahelyett hogy egész nap őrlődnék (amit egyébként meg is teszek) azon hogy mi lesz az egész életemmel, meg minek élek, inkább ilyeneken agyalok, hogy hogyan lehetne minőségibb életem. A szenvedés, negatív gondolatok semmit nem oldanak meg, bármennyire is legyen mélyen az ember. Én már csak tudom, jelenleg az életem egy csődtömeg.

2017. ápr. 10. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:
Sajnos ez van. Talán túl sokat agyalunk a dolgokon, és nem vesszük észre a lényeget ami talán épp az orrunk előtt van. Én már kínomba erre is gondoltam. És ez tényleg igy van ahogy irtad, hogy ha már nincs az ember melett soha senki lassan fájni tud a dolog és be is sokallunk. Én sem értem hogy hogy jutottam ide, de majd csak kilábalok belőle. Az hogy te neked most mi az az apróság amit elakarsz érni, amire más talán aztmondja hogy "hát csak ennyi a célod" azzal meg ne foglalkozz. Végülis szokták mondani hogy nem a célod elérésénél leszel boldog, hanem az odaáig megtett úton. Ebbe szerintem nagyon lehet igazság. Vegülis az ember ha elér valamit utána ugyis valami másra fog vágyni. Végülis nekem is örömet okoz az, ha aprosagokat csinálok, de mostanaban az sincs. Meg akárki akármit mond, szerintem igenis sokmindent lehet kötni az anyagiakhoz... még ha nem is az a legfontosabb..
2017. ápr. 10. 23:48
 3/3 anonim válasza:

Szia


oszinten szolva nekem most nincs ilyen problemam. Haverjaim vannak, nemreg vagyok tul egy rossz kapcsolaton de nm panaszkodok es a szuleimmel sincs gond. Szinte sosem unatkozom. De attol meg at tudom erezni a problemad mert regen en is ilyen helyzetben voltam. Mindenki lenezett, egy haverom sem volt es naponta veszekedtem a szuleimmel. De valahogy ki tudtam maszni az en melypontombol. En azzal kezdtem hogy:


1. sz@rtam bele abba hogy masok mit gondoltak rolam. Mindig lesznek olyan emberek akik kritizalni fognak masokat ok nelkul. Ilyen a mai vilag.

2. Megprobaltam valtoztatni magamon. A kinezetemen legfokeppen. Az elso benyomas mindig fontos mindegy hogy ha egy randin vagy vagy valahol mashol.

3.Vettem a batorsagom es elkezdtem beszelgetni a korosztalyombeliekkel. Az ugy ment hogy kerestem pillanatokat amikor beleszalhattam egy beszelgetesbe vagy koszontem nekik vagy ilyesmi.


Ekkor mar minden jol ment.


Tanacs:


"Ha szeret valaki akkor ugy szeret ahogy vagy." - Ez mondjuk igaz de te is kell valtoztass magadon. Nm ugy megy hogy arra varsz hogy valami megvaltozzon de erte nm teszel semmit.Hogy ha annyi idod van, akkor probald meg hassznossa tenni magad. Nm tom, menny sportolni, halaszni vagy talalj magadnak valami hobbit... Csinalj valami kreativat. Meg fiatal vagy es majd oreg korodra azon fogsz agyalni hogy miert nm hasznaltad azt az idot, amit unatkozassal eltoltesz, valami ertekesebbre. Ha ugy allsz a dolgokhoz hogy "ugysem fog osszejonni" akkor semmi ertelme az egesznek... a torteneted alapjan en ugy latom hogy beloled hianyzik a kitartas es az onbizalom.. van egy mondas " Mindenki annyit er amennyire sajat magat tartja" es ez nagyon igaz... ha egy szanalmas ficsurnak tartod magad akkor az is vagy es ha pedig jobbnak tartod magad masnal akkor azt be is kell bizonyitani tisztesseges modon. Ez igy a helyes. Ha pedig nm bizol abban hogy te ezt at fogod veszelni akkor nm is fogod. Ha jobb ember akarsz lenni akkor tegyel is erte valamit. Probalj mindig tiszztesseges es kedves lenni mindenkivel, meg az ellensegeiddel is. Ezt nagyon kevesek tudjak vegrehajtani es rohadtul nehez de ha feljebb akkarsz jutni akkor azt okosan de tisztessegesen tedd mert egy inteligens ember igy teszi.

2017. ápr. 11. 00:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!