Mit tegyen akinek nincsenek barátai (hogy miert azt nemtudom), úgy érzi nem kell senkinek, nincs senkije, a családi kapcsolatok anya, apa, testvér viszonyok is csekélyek?

Tedd azt, amire szükséged, és lehetőséged van! De sose tegyél egy szükségleted elen, mindig legyél tisztában magaddal! :)

Nézz utána, tanuld meg, hogy hogyan kezelhetnéd a szükségleteidet

Ez kicsit depressziósnak hangzik. Ami nem betegség csupán egy állapot, az állapot pedig nem Te vagy.

Szüleid kérdezgesd, hogy ők vagy nagyszüleid hol és miért lettek letiltva a boldogságról. Mi történt, ami egy idilli életet ketté törhetett?

Amúgy semmi vész, én is ilyen voltam egy időben. Nemigazán tudtam merre kéne mennem, mi a terv velem, miért nem úgy élek mint bárki más, miért nem értenek meg és emiatt miért nincs annyi haverom, miért buknak a lányok a sok hülyére és engem miért nem vesznek észre a belső értékeimmel, miért miért miért miért... Aztán rájöttem hogy amíg másokhoz hasonlítom magam, addig pont azt nem tudom megélni aki vagyok. Hagyd el hogy másokhoz viszonyítod az életed.

Nem tudod merre kéne menned? Van egy jó hírem: Te vagy az, aki a többiekkel ellentétben bármerre indulhat és mehet. Te vagy az aki ha úgy akarja kezébe veheti az irányítást és választhat. Sokaknak nincs meg ez a lehetőségük, nekik 1 út lett megírva.

Hogy mi lett az én esetemben? Rájöttem hogy magammal foglalkozni sokkal érdekesebb mint mások életét bámulni. Nem lett sok barátom, egy kezemen meg tudom számolni, ők viszont hajnali 3kor is ugranak ha bajba kerülnék, vagy önzetlenül segítenek ha szükségem van rájuk, ez fordítva is igaz.

Szóval, fel a fejjel és leginkább légy önmagad :) Ez mindenkiben más és más reakciót fog kiváltani ne lepődj meg és ne tántorítson el. 17 évesen még rengeteg időd van megtalálni magad.

Hali. Nos. légy pozitív, ne légy negatív!

Próbáld meg még a legrosszabb napjaidban is megtalálni a jót!

Ha vannak hobbijaid/szeretsz valamit(pl.:festeni, olvasni, túrázni, filmeket nézni, sportolni) akkor járj el olyan helyekre, és ismerkedj, beszélj arról az érdeklődési körről stb..

Én a legjobb barátnőmet egy olyan táborban leltem meg, ahol nem ismertem senkit. Csak sajnos mivel messze laktunk egymástól ezért 3-4 éven keresztül chat-elni tudtunk egymással, és ebből lett is aztán egy nagy vitánk, amihez ugyan kellett 6 hónap, hogy lenyugodjanak a kedélyek és átgondoljuk a dolgokat, de mostmár újra megtaláltuk egymást és azóta legjobb barátnők vagyunk. (Egyébként csak azért nem tudtunk találkozni mert túl fiatalok voltunk és a szüleink nem engedték, hogy eljárjunk se egymáshoz se pedig máshova.)

Nem tudom, hogy a családoddal milyen a kapcsolatod, de azért velük érdemes jóban lenni.

A barátnő kérdéshez meg csak annyi, amit még az elején írtam. Ha van közös téma és érdeklődés is valami iránt, akkor abból jó barátság is létre jöhet vagy egy jó kapcsolat is.

Egyébként szerintem add önmagadat. Ne foglalkozz azzal, hogy mások mit mondanak. Meghallgatni meg lehet persze, mert lehet mondanak valami okosságot is. De kit érdekel?

Szeresd önmagad! Fogadd el amilyen vagy! Ha ez megy, akkor könnyebb lesz az életed.

A céljaidat ne add fel! Mindig legyen valami, ami hajt előre!

Egyébként szerintem csak azért gondolod azt, hogy "nem érdeklek senkit" mert kamasz vagy, és nálad ez így jön ki. Viszont ha ebbe a téveszmébe maradsz idősebb korodra is. Akkor talán nehezebb is lesz meglelned a helyedet a világban.

Lehet hogy ez így egy össze-visszaság lett, de azért remélem érted a lényegét vagy legalább segített.