Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Én vagyok az egyetlen ember...

Én vagyok az egyetlen ember aki jól érzi magát egyedül?

Figyelt kérdés
Egyszerűen emberiszonyom van mióta az eszemet tudom. Persze ha muszáj, megtudom játszani én a társasági embert, sőt humorosnak is tartanak. De ezt csak azért csinálom, hogy elfogadjanak, legbelül meg a f/\szom is kivan az emberekkel. Legszívesebben elutaznék egy lakatlan szigetre élni. Beszélgetni se szeretek. Azt meg egyenesen gyűlölöm amikor a rokonokkal kell jópofozni. Annyi mindenről tudnak beszélni az emberek de ezek elvont dolgok többnyire, semmi értelme nincs megvitatni, az élet úgyis megy tovább. Nem érdekli, hogy nekem mi a véleményem róla. A másik dolog amivel a halálba tudnának kergetni, amikor idősebb emberek kéretlenül nekiállnak elmesélni az életüket. Ez akkor volt különösen frusztráló amikor kocsmában dolgoztam és minden vendég storyzni kezdett nekem. Mindenki elmondta az életét, hány nője volt, hol dolgozott, hova járt iskolába, milyen volt az első kocsija... Én meg csak néztem ki a fejemből, és arra gobdoltam, hogy süketnémának tettetem magam.
2017. aug. 27. 20:58
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
0%
Nekem jó lenne egy nő mellém. Ideges és depressziós vagyok, amikor nincs.
2017. aug. 27. 21:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
Én is igy vagyok,szerintem nem én is néha utálom az embereket mivel sokan vannak...fellökknek hozzámérnek stb.
2017. aug. 27. 21:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 A kérdező kommentje:
Nekem nő se kell. 😂 Annyi, hogy van szex. Most is volt egy kapcsim, de kurv/\ra idegesített az állandó hiszti, meg túlkomplikálás, meg féltékenykedés, meg érzelmi zsarolás...
2017. aug. 27. 21:11
 4/13 A kérdező kommentje:
Egyáltalán nem hiányzik.
2017. aug. 27. 21:11
 5/13 anonim ***** válasza:
Én is nagyon magamnak való vagyok. Néha jól esik társaságban lenni, beszélgetni (nagyon is), sőt, sokszor ábrándozom arról, hogy jó lenne párkapcsolatban lenni. Aztán mindig eszembe jut, hogy nekem egyedül a legjobb, szabad vagyok, nem kell alkalmazkodnom senkihez. Haverok vannak, velük elvagyok, ha társaságra vágyom, de az időm nagy részét egyedül szeretem eltölteni. 22F
2017. aug. 27. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
Olyannyira lennék olyan mint te, én is hasonlo vagyok nem beszélek elzárkozok stb. de sajnos szükségem van ,,szeretetre" vagy nem is tudom legalább is szexre. Így sajnos elkell viselnem egy valakit akivel tudok és lehet is, sajnos emiatt türnöm meg szenvednem kell. Az meg hogy egy ilyen beállítottságú lányt találjak mint én kb lehetetlen sajna. Én általában azt tettetem hogy nem beszélem az adott nyelvet amin hozzám szolnak :D.
2017. aug. 27. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
50%
ezek a tulajdonságok rám is igazak..de persze ha szüleim el akarnak rángatni valahova, mondván, hogy beteg vagyok, mert nem megyek emberek közé, tűrnöm kell..hogy megnyugodjanak. Én is meg tudom játszani magam, mondják, hogy milyen aranyos, meg vicces vagyok. A családomtól rengeteg segítséget kapok, támogatnak, egy rossz szavam nem lehet rájuk. Még az idős nagyszüleim is dolgoztak azért nyugdíj mellett, hogy besegítsenek a vállalkozásomban, így fejlődtem míg felmondhattam a munkahelyemen. Ezért hálás vagyok, de amúgy nekik is ugyanúgy meg vannak az idegesítő emberi szokásaik. Mint például családi összejöveteleken, valaki kötelezőnek érzi elemezni a családi vonásaimat, hogy tiszta apám vagyok, de a hajam az anyámé, a szemem meg a póstásé, az orrom a szomszéd kutyáé stb..hiába beszélték már ezt meg az előző 20 évben megtartott összes családi összejövetelen. Nekem ez jutott eszembe..de az általad leírt összes dolog is nagyon igaz rám is.
2017. aug. 27. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:

10-ből 9 ember iylen esetben általában a sikertelenséget forgatja át abba a helyzetbe, hogy ő ezt " szereti ".

A maradék egy amelyik tényleg a amgányt kedvli.

2017. aug. 27. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 A kérdező kommentje:
Egyszerűen sose kedveltem az embereket. Az óvodában is mindig egyedül játszottam. Focizni is utáltam. Olyan 16 éves korom körül, eljezdtem erőltetni a szociális életet: bulizni jártam, haverkodtam, eljártam sportegyesületbe, próbáltam nyitott lenni mindenkire. Ennek az lett a vége, hogy még jobban megutáltam az embereket. 😂 Már a középiskola utolsó 2 éve is egy rémálom volt számomra(iskolát váltottam és egy elég rossz közösségbe kerültem).
2017. aug. 28. 00:46
 10/13 anonim ***** válasza:
75%
Én is ilyen vagyok, de hozzá kell tennem, engem a sok csalódás tett ilyenné, baráti és párkapcsolati szinten egyaránt. Már el se tudnám képzelni, hogy megint társasági ember legyek vagy akár párkapcsolatom legyen. Ha valaki bepróbálkozik, elkap a rosszullét, és leépítem amint lehet. :D
2017. aug. 28. 06:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!