Egy évek óta az öngyilkosság szélén álló fiatalnak van visszaút?

Kb 3 éve (most vagyok 17 éves (fiú)) fontolgatom szinte kivétel nélkül minden egyes nap, hogy megöljem-e magam. Volt már, hogy határozott, konkrét lépéseket tettem az ügy érdekében, de végül mindig visszafordultam.. Az egyetlen ok, ami miatt még nem tudtam megtenni az az, hogy sajnálnám édesanyámat.

Ahogy közeledik az érettségi egyre elkeseredettebb vagyok. Nincsenek emberek, akikkel beszélgetnék, nincsenek igényeim, vágyaim, egyszerűen semmi kedvem foglalkozni az életemmel.. A gimnázium remek időhúzás volt, de most, hogy vége lesz, nem tudom akarok-e egyáltalán tovább élni. Valamilyen végzettséget/munkát biztos találnék, de van-e értelme azért mindennap dolgoznom, hogy mikor hazajövök magányosan vágyódhassak a halálom után!? Mert ennél többre egyszerűen nem vagyok képes.

A legijesztőbb, hogy 2-3 éve hiába gondolkodtam az öngyilkosságon, tudtam, hogy úgysem tenném meg és biztos "normálisabb" leszek, megváltozom pár év alatt, de mára már egyszerűen rájöttem, hogy egyszerűen felesleges várnom, hogy valaki majd hirtelen belép az életembe és megment vagy beáll valami jóirányú drasztikus változás. Én pedig egyszerűen már belefáradtam, hogy megpróbáljak embereket "beléptetni" az életembe.

Pszichológushoz nem megyek, mert tuti kínos lenne, beszélgetni egyszerűen nem tudok, tehát senki semmit nem is sejt arról, hogy mik a terveim.

Ilyenkor mi a teendő?