Olyan magányosnak érzem magam az emberek között. Hogyan lehetnék normális?

1) A normális egy fokozat a mosógépen. (Igen, ezt minden ilyen kérdés alá be fogom írni, ahogy az antiszociális kifejezés helytelen használatát is mindig ki fogom javítani)

2) Mi a gond ténylegesen? Azt írod, vannak barátaid, tehát nem arról van szó, hogy ne tudnál kapcsolatot teremteni.

- Vannak barátaid, de nincs velük közös témád? Keress fel olyan tematikus felületeket, csoportokat, ahol ez nem áll fenn. Nekem pl. nincs olyan fix társaságom a családomon kívül, akikkel rendszeresen eljárnék ide oda, helyette benne vagyok két színjátszó csoportban is, meg több netes közösségben, akiknek vannak néha IRL eseményei. Nem tűnik soknak, de hidd el, az egyedül tölthető szabadidő lassan kezd luxusnak tűnni :)

- Van társaság, van téma, és mégsem jó? Lehet, hogy nincs is akkora igényed a társaságra. Vannak introvertált emberek, mint pl. én is, akiket bizonyos mennyiség vagy intenzitás fölött egyszerűen lefáraszt a szociális élet, ezt pedig csak egyedül tudjuk kiheverni. Ezt mai napig szokás szorongásnak, félénkségnek, meg egyéb, nemoké dolognak lekönyvelni, ami bullshit: van aki így működik, számára ez a normális. Nem lehet, hogy nem a szociális életedből hiányzik valami, hanem a több egyedüllét hiányzik?

- Se egyedül, se másokkal nem jó, hiába lenne téma? Az is lehet, hogy valami komolyabb van a háttérben. Ha mindenféle élethelyzetben szarul érzed magad, hiába nincs rá logikus okod, és nem múlik el, az lehet pl. depresszió, vagy valami mélyebben gyökeredző probléma. Ha így van, arra nem a neten találsz választ, erre vannak a szakemberek.

3as ezzel nem nyugtattál meg 😂 főleg hogy a családban 2en is próbáltak már öngyilkosok lenni.. suicide squad xD

23F