Hogy lehet az önbizalomhiányon túllépni?

Én is ebben szenvedek a legidesitőbb, hogy bár tudom hogy helyes vagyok,jólnézeki és nálam sokkal rosszabban szituált embereknek is van.

Nem tudok erőt venni magamon nem tudom szeretni magam rohadtúl zavaró és az egész életet megkeseriti számomra kiváncsian várom a válaszokat.

Nem lehet túllépni azon, ami nincs, és azon sem ami sosem volt. Tegyük fel belenézel a tükörbe, és szépnek látod magad, de más nem. Tegyük fel belenézel a tükörbe rondának találod magad, de más szépnek talál. Tegyük fel önmagad fizikai megítélése többnyire megegyezik a külvilág véleményével, te is szépnek, és a külvilág is szépnek talál.

Mindegy mit emelsz ki jóként, vagy ítélsz el magadon, mert az önbizalom az nem olyan jog, hogy szép vagyok tehát van önbizalmam, csúnya vagyok, tehát nincs önbizalmam, mert nem lehet. Az önbizalom úgy müködik, bárhogyan nézel ki, az akkor is van, még akkor is ha a világ legrondább embere vagy.

Ha szép vagy, az a fajta önbizalom nagyon törékeny, elég egy autóbaleset, ami szétzúzza a szép arcodat...ez egy hamis önbizalom, mindössze felszíni, gyökértelen, hiszen mindenki öregszik, megjelenik a ránc is a korral, hiába kenegetik, becsapják magukat a drága krémmel.

A gond nem az önbizalom hiány, hanem a szeretet, kedvességet adás hiánya. Senki sem panaszkodik, hogy kevés benne a szeretet, pedig ez a valós probléma. Nézzd meg, ha szerelmes vagy hirtelen mindenre képes vagy, s nem az önbizalmad nőt, hanem a benned lévő tűz.

Csak írtam valamit, ne vedd komolyan.

"Hogy lehet ezen túllépni?"

Pont úgy, mint ahogyan egy pocsolyán túllépsz.

"Nektek volt ilyen és hogy dolgoztátok fel ezt az önbizalomhiányt?"

Volt nekem is. Úgy dolgoztam fel, hogy megküzdöttem vele.

Ami azt jelenti, hogy NEM harcoltam ellene. Érzed ezt a paradox ellentmondást?

Hát az élet az tele van ilyen paradoxonokkal. Nehéz átlépni egy mocsárt? Nem. De nem mindenkinek.

Nehéz klausztrofóbiásnak lenni? Nem. De nem mindenkinek.

"nem vagyok megelégedve az arcommal főleg." Én sem. Viszont nem érdekel az arcom. De nem érdekel MÁSNAK az arca sem. Mi közöm hozzá? És neki mi köze hozzám?

Az elégedetlenséged onnan fakad, hogy szerinted másként kéne kinéznie, mint ahogyan kinéz az arcod. Igaz?

De Te úgy nézel ki, ahogy... hát ápold, gondozd magad, tested-lelked... s meglátod, hogy nem vagy, s nem is leszel egyedül...

Fodadd el azt, amid van, s ne akarj más lenni, mint aki vagy. Viszont még bármi és bárki lehetsz!

Az ERŐ legyen veled!