Azért nincsenek barátaim, mert csendes, visszahúzódó vagyok?

Ne görcsölj ezen, a leírtakból nyilvánvaló hogy a két véglet jön ki belőled. Először is hangold magad középre, ha görcsölsz nem lesznek barátok ha meg az agyukra mész szintén. Ha ezt a két szélsőséget összehangolod tök normális ember leszel. És akkor most jön hogy mit csináljak ? Amit szeretsz, a barátok meg vagy jönnek vagy nem de eröltetni nem lehet. Mondhatnám azt is hogy a jó barátot valójában az ég küldi ha úgy érzi kell neked, de ha nem az se baj mert akkor neked ez az utad.

Nekem is voltak barátaim de elvándoroltak. A munkám során rengeteg emberrel volt dolgom akiket nagyon szerettem is de barát egy se akadt köztü. Emberségemet lojalitásomat csak kihasználták károkat okoztak, átvertek, megloptak. Mindemellett belekerültünk egy nagy baráti társaságba ahol 2 remek évet töltöttünk, egyetlen szóval jellemezve mese szerű volt.

Aztán ármánykodtak, felhasználtak, elárultak, megrágalmaztak, meghazudtoltak, hátba szúrtak.

Nincsenek barátaim.

Hazudnék ha azt mondanám nem is kellenek de én ezek után kössz tök jól meg vagyok, a barátot meg majd vagy küldi az ég vagy nem.