Síró beosztottal hogy kell bánni?

Annak idején voltam ugyan nagyfőnök (is), de szerencsére ilyen beosztottam nem volt.

Megírom, mit tettem volna, ha lett volna ilyen esetem.

Bizonyára nőről írsz, aki közvetlen beosztottad. Ha külön irodád van, hívd be őt magadhoz olyankor, amikor éppen nem sír. Kínáld meg egy pohár vízzel (ha a beszélgetés elején nem is, de később bizonyára kortyol egyet-kettőt) és kérdezz rá, hogyan érzi magát köztetek. Milyen a viszonya a kollégákkal. Itt ráterelheted a szót arra, hogy látod (vagy hallottad), hogy sírni szokott. Mi ennek az oka? Időközben olvasom, hogy az egyetem miatt sír. Biztosítsd arról, hogy segíteni akarsz neki, nem gyóntatni akarod. Kérjed meg, hogy legyen bátor és öntse ki most előtted a lelkét, szíve búját-baját. Ha sírni kezd, ne faggasd tovább, inkább tereld a szót más irányba: pl. honnan került ide, mit csinál szabad idejében, élnek-e a szülei, hogy vannak a testvérei stb. Miután abbahagyta a sírást - a helyzettől függően visszatérhetsz a búbánatára, azaz a gyakori sírások okaira. Ha úgy látod, hogy ez nem lenne jó, akkor bocsásd el azzal, hogy később még beszélgettek erről, addigra szedje össze a mondandóját.

Az egyetemmel kapcsolatos problémáját csak magánemberként tudod kezelni, attól függően, hogy mi a baja. Vizsgázni nem mehetsz helyette...

Ha olyan a jelleme, hogy sok minden apróságon sírva fakad, akkor kezeltetnie kellene magát.