Sereg és katonaság. Ezek miért váltanak ki azonnal anyázást sokakból?

Mert sokszor piszkálják azzal a pasikat, hogy "olyan puha vagy, menj a seregbe". Szerintem azt hiszik hogy csak trollkodsz. Én is azt hinném, ha látnék egy kérdést ami az álláskeresésről szól, és valaki ezt írná.

Aki idősebb és volt katona az élből gyűlöli mert ott mindenkit szivattak, aki fiatalabb és nem volt katona, azokat meg azzal szokták froclizni hogy a mai fiatal pasik el vannak nőiesedve mert nem voltak katonák. Azt hiszik hogy ez is csak egy újabb gúnyolódás.

A sorkatonaság haszna kb. semmi sem volt. Vitte a pénzt rendesen és kitermelt egy sereg, nem katonának való idegbeteg embert.

Aki meg azt állítja, mekkora nagy élményeket szerzett ott, hát... gratulálok hozzá, hogy máshol nem voltak élményei. Ezek legyenek neki a legjobbak.

8: Üres életű emberekre nagyon jellemző, hogy a katonaságot állítják be úgy, mint életük nagy eseményét. Érdekes módon azok a katonaviselt ismerőseim, akiknek eseménydús, tartalmas életük lett, nem nagyon nosztalgiáztak a sorállományban töltött időről.

A másik dolog meg a röhejes emlékszépülés. Az ismerőseim jó része a bevonulás elejefele az első eltávokon otthon panaszkodott, hogy mennyire a tökük tele van az egésszel. A közepe fele azt mondták, hogy már könnyebb, mert már nem ők a kopaszok, de várják, hogy leteljen. A végefele meg azt újságolták röhögve, hogy hogyan szívatják a kopaszokat. Amikor leszereltek, akkor ugye nagy ünneplés, berúgás, és ujjongás, hogy végre vége van. Néhány hónap eltelt, és egyszercsak úgy kezdtek el beszélni az egészről, mint életük egyik legjobb bulijáról. Nem is tudom. Utazgatni, koncertekre járni, sztárokkal találkozni személyesen, az nekem egy jó buli. De az már látatlanban sem az, hogy félig börtönben vagy, csicskáztatnak meg terrorizálnak.