Gyári munkások: Hogy bírjátok ki 8-12 órán keresztül?!

Ki lehet bírni. Volt, hogy túlóráztam és 16 órát is dolgoztam. Nem az állással vagy a munkával van a gond, inkább a monotonsággal.Hamar rájöttem, hogyha az ember kitudja kapcsolni az agyát (tud gondolkodni, álmodozni éberen) közben a munkát is csinálja, jól akkor elég elviselhető a gyári munka is.

Én azzal vigasztaltam magam, hogy még mindig jobb gyárban dolgozni 80 ezerért, mint otthon ülni egy fillér nélkül.

Ahol én voltam diákként volt kint egy nagy falióra. Mindig megpróbáltam úgy helyezkdni, h ne lássam, ne tudjam az időt, mert akkor nem telik... Több gyárban voltam, ha szerencsém volt, lehetett head setet használni, akkor ment a zene, vagy ingyen telefonálás, persze közben munka.

Rosszabb helyen megmukkanni se lehetett... ott kellett az, h elmerüljek a gondolataimban, vagy éberen tudjak aludni :) De a 12 óra mindenhogy fárasztó volt.

a termelő egységben végzett munka a legrosszabb....

itt keres az ember a legkevesebbet és dolgozik a legtöbbet a főnökökhöz képest!

tudom jól, h egy lusta pinának fogtok tartani, de elmesélem hogy milyen volt a teszkóban az az egyetlenegy 8 órás műszak, ami után azt mondtam, h az életben többet nem csinálok ilyen rabszolgamunkát: kegyetlenül megalázó és halálosan fárasztó. diákmeló volt, másnap is kellett volna mennem, de olyan dögfáradt voltam, h bedobtam a törcsit.

azóta egyrészt becsülöm és egyben sajnálom azokat, akik kénytelen ilyen munkakörben dolgozni.

most szellemi munkát végzek, és igaz, h elfáradok, de másképp, és sokkal jobban meg is becsülnek.

nem keresek jóval többet mint egy teszkós árufeltöltő, de jóval több a sikerélmény, és másabb a munkakörnyezet, emberként vagyok kezelve.

sajnos ezek a lelketlen szalagmunkák nagyon megölik a testet és a szellemet is.

persze ha nem lenne más választásom, akkor a könnyeimet nyelve bemennék minden nap 3 műszakban, bár lehet, h később többet költenék antidepresszánsra mint kajára.