Mi értelme van a bullyingolásnak?

Semmi. Ez is egy modernkori torzulás, az atomizálódott társadalom egyik jelensége. Az emberi közösségek nem így működtek az evolúció túlnyomó részében. A közösség tagjai védték egymást, köztük a gyengéket is, mert léteztek valódi közösségek. Csupán egy család jellemzően 10-20 főből állt.

De elég csak visszamenni akár az államkapitalizmusig. Már az is egy torz rendszer(én mindenféle kapitalistát utálok) ,de még mindig nagyobb volt az összetartás, mint most. Csak manapság van ennyi és egyre több depressziós, lelki nyomorék stb. A minél jobban élünk, annál rosszabbul élünk paradoxon.

10-es

A felnőttekkel is ugyanez történne. Ha eltűnnének a rendfenntartó szervek és főleg, ha minden embernek befagyasztanák a bankszámláját, azonnal kitörne a káosz.

Gondoljunk bele, egy Black Friday napján is képesek emberek összeverekedni egy akciós tárgy miatt, mi lenne egy komolyabb esetben?

10-es, baromira utálom, amikor azzal példálóznak, hogy "jó családból való gyerekek", mégis így meg úgy viselkedtek.

Nos, nem attól lesz valaki jóindulatú, békés természetű ember, hogy külön angolra jár, jó tanuló, szép kertes házban lakik és SUV-val hordják iskolába. Sőt, néha az az érzésem, hogy a látható jólét mértéke szinte fordítottan arányos az emberi értékekkel.

Az a kérdés, mire van nevelve a gyerek és ezt nem fogod megtudni a szociális helyzetéből. Sem az anyagi helyzetükből, sem a szülei iskolai végzettségéből, sem abból, hogy vallásosak-e vagy sem. Én mindegyik esetre vonatkozóan találkoztam már nagy csalódást okozó ellenpéldákkal, úgyhogy ma már egyáltalán nem merek a külső körülményekből bármire is következtetni a gyerek személyiségét illetően.

Sokkal inkább 11-es látja helyesen a dolgokat: egy valódi közösségben a gyengéket védik és nem eltapossák vagy gúnyolódnak rajtuk. Ma már nagyon kevés igazi közösség van, atomizálódott a társadalom, és a politikusok ezt támogatják is, mert így jobban manipulálható és kézben tartható a lakosság. Én kisgyerekkoromban még láttam a nagyszüleim falujában többé-kevésbé létező faluközösséget. Ahol pl. az értelmi fogyatékos, nyáladzó, alig érthető beszédű agglegényt sem vetette ki magából a falu. Nagyapám elhívta szénát gyűjteni, és megebédeltették nálunk, mert ha pénzt adtak volna neki nagyszüleim, azt a kocsmába vitte volna, így meg legalább evett egy jó ebédet. És senki nem fintorgott a családban, hogy jaj, miért hívják be a házba, miért ültetik le az asztalhoz, jaj, gusztustalan, mert folyik a nyála stb.

Ezeken a gyerekkori példákon (is) múlik, hogy valaki segíti-e a gyengébbet, vagy gúnyolódik rajta.

#17 a "jó családból származó" kifejezésbe beletartoznak azok is akik teljes családokból származnak (anya-apa együtt van). Statisztikailag egyébként a teljes családokból származó gyerekek kevésbé erőszakosak, kisebb eséllyel kerülnek börtönbe és nagyobb arányban választják a felsőoktatást. Ugyan ez igaz a jó anyagi körülmények között felnőtt gyerekekre is. Úgyhogy csak alátámasztod amit az első paragrafusomban írtam. Utálod hogy ezzel példálóznak, ezért hajlandó vagy figyelmen kívül hagyni a tényeket. "Sőt, néha az az érzésem..." Pontosan erről beszéltem.... ÉRZÉSED. Érzése midnenkinek van. Nekem is vannak érzéseim, csak én el tudok tőlük vonatkoztatni, és képes vagyok objektíven nézni a statisztikákat és a tényeket. Semmi gond egyébként a gondolkozásoddal, a legtöbb ember mint írtam érzelmileg könnyen befolyásolható, érzelmi alapon hoz döntéseket. Ezért ilyen könnyen befolyásolható az emberek többsége a média által. Nem akarok ebből politikai kérdést csinálni, de ha megkérdezel egy átlag Fideszest, a legtöbb válasza az hogy azért nem szereti az ellenzéket mert "Gyurcsány rósz". Ha meg egy átlag ellenzékit kérdezel akkor "Orbán rósz". Senki nem nézi meg a számadatokat vagy olvas utána a kormányprogramoknak, mert akkor belátná hogy mind a kettőben van jó is meg rossz is. A média meg pont az érzéseidre akar hatni, ellenségképet generál és így befolyásol és manipulál, aminek köszönhetően annyira elhiszed hogy a másik oldal rossz, hogy hajlandó vagy átnézni a tényeken. Semmi gond, emberi természet ez is, ahogy a bullying is.

11-esnek sincs teljesen igaza a felhozott példájával. Családban, ahol vérségi kötelék van ott valóban nagyon ritka az egymással szembeni erőszak. De ha evolúciósan tekintünk rá vissza amikor még félig majmok voltunk, akkor viszont eléggé valószínű hogy ugyan úgy mint a csimpánzoknál dominancia harc előfordult egy-egy családon belül is. Illetve azokban a közösségekben ahol az egyik ember nagyobb mértékben függ a másiktól, az agresszió mértéke és intenzitása sokkal alacsonyabb, de nem teljesen nulla. De gondolom úgy érzed hogy ez megint nem igaz.

A te falusi élményed sem jó példa az esetre, mivel érett felnőttek viselkedéséről beszélünk, az alap kérdés pedig iskolásokról szól. Igen, jó esetben egy felnőtt már nem azt nézi a mai világban hogy ki értelmi fogyatékos és ki nem, próbál mindenkit egyenlően kezelni. Ha az általad leírt szituációban tizen éves kamaszok szerepelnének felnőtt felügyelet nélkül, kíváncsi lennék hogy viselkednének a nyáladzó társukkal. Hogy érzed? Úgy mint a felnőttek?

Most nyilván úgy ÉRZED hogy nincs igazam és talán kicsit meg is utáltál, aminek köszönhetően még kevésbé adsz hitelességet a hozzászólásomnak. Kit érdekelnek a tények és a statisztikák, nem? Végülis Amerikának már rég rá kellett volna dobni az atomot Oroszországra, mert úgy ÉRZIK hogy nem helyes az ukrán megszállás. Elég nagy bajban lenne a világ ha mindenki az érzéseire alapozná a döntéseit. Van tapasztalatom a vezetésben és az emberekkel, és elárulok egy titkot: ha munkahelyen úgy kezded a mondataidat hogy "úgy érzem hogy..." vagy "érzésem szerint..." akkor egy tapasztalt vezető ezt kiszúrja és kisebb eséllyel tesz téged magasabb, felelősségteljesebb pozicióba. Nézz pár interjút akár olyan emberekkel akik vezető pozicióban vannak és jó vezetőnek gondolod őket, vagy nagyon okos emberekkel, és figyeld a beszédstílusukat. Egyik sem mond olyanokat hogy "úgy érzem". Ez is egy tudat alatti beszédforma, és általában az érzelmileg befolyásolt emberek használják. A vezető pozicióban lévő emberek gondolkodása objektívebb és érzelmileg kevésbé befolyásolható, és nem azt nézik hogy valaki hogyan mondja amit mond, hanem hogy mit mond. És képesek úgy tényeket elemezni és statisztikai következtetéseket levonni hogy nem játszanak közre az érzéseik.