Hogyan segíthetnék neki?

Van egy osztálytársam, 18 éves és rettentően önbizalom hiányos.

Egyedüli gyerek kicsi korában rengeteget vigyáztak rá, mindent elintéztek helyette, és most nagyon durván önbizalom hiányos lett.

Látszik a járásán is hogy olyan kis "esetlen", de akkor is.

Nincsenek tervei a jövőjére nézve, ha el is hívom pl kosarazni, akkor is csak akkor jön el ha 30+ fok van és egyáltalán nem fúj a szél. 10/9 alkalommal kifogásokat keres, hogy azért mert "rossz idő van/nincs kedvem/éppen pakolni kell"

Kellemesen elvan a kis komfortzónájában, és nem mozdul ki. Idegen emberekkel egyáltalán nem áll szóba, kerüli a mindenféle szemkontaktust az idegen emberekkel.

Szoktam hívni, hogy gyere el ide-oda (nem inni), ismerj meg új embereket, építs kapcsolatokat de ő "nem" mert neki nincs kedve/fáradt/hagyjam már...

Amikor felhozom ezt a témát hogy tenni kellene valamit mert ez így nem állapot, akkor "jaaaj, hagyjuk már ezt a hülyeséget..." vagy kinevet. Ez a 2 lehetőség van.

Nagy ritkán meg is hallgat azért.

Most vagyok itt neki most tudnék neki segíteni kapcsolatokat építeni, új dolgokat "megtapasztaltatni" vele, de nem akarja.

Barátai az iskolán kívül nincsenek.

Múltkor kicsit kapott tőlem mert elkezdett panaszkodni hogy nincsenek kapcsolatai, mire én felsoroltam hogy hányszor és mikor hívtam hogy jöjjön el velem 1-2 helyre.... :/

18 éves, célja az egyetemre még nincsen, azt sem tudja mi érdekli és hogy mi akar lenni majd később.

Kapcsolatokat nem akar építeni, ha segítségemet ajánlom fel, elutasítja, vagy kiröhög. :(

Jó fej, lehet vele hülyéskedni is, de az is csak a mi kis megszokott pár fős "társaságunkra" igaz. Sulinak vége, mi szétszéledünk ő egyedül marad, kapcsolatok és célok nélkül.

Hogyan segíthetnék neki? Valaki valami tipp?