Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Tényleg kiveszett az idősek...

Tényleg kiveszett az idősek iránti tisztelet vagy csak az idősek tekintélye csorbult meg?

Figyelt kérdés

Itt gondolok arra, hogy például az én nagyapám ha szólt, hogy menni kell kapálni, akkor a felnőtt gyerekei, akiknek önálló háztartásuk és családjuk volt, azonnal ugrottak, szinte teljesen függetlenül attól, hogy kit mit csinált. Manapság ilyen nem történhetne meg, mert a gyerek vagy egy tiroli étteremben pincérkedik, vagy pedig elmagyarázza, hogy nem várhatja el az apuka, hogy hagyjon félbe mindent, és ugorjon segíteni.

Szerintem, amikor arról beszélnek, hogy manapság a fiatalok nem tisztelik az időseket, 10-ből 7-szer arról van szó, hogy a fiatal azt mondja, hogy felnőtt vagyok, saját háztartással és saját élettel, már nem parancsolsz nekem.


2019. máj. 21. 13:05
1 2 3
 11/21 A kérdező kommentje:
Ez nem csicskaság, rosszul látod. Egyszerűen akkoriban a családomban nem volt divat a "saját élet". A gyerekek maximum a szomszéd faluba költöztek. Az volt a normális, hogy a nők otthon voltak, a férfiak 8-tól négyig dolgoztak, ha a férfiak hazajöttek a munkából és a gyerekek az iskolából, akkor ki kellett menni dolgozni. Ha végeztek, közösen megvacsoráztak, a gyerekek meg mentek tanulni. De nem használták ki egymást, mert a szülők és a testvérek is ugyanúgy átmentek a másikhoz segíteni és ha az egyik feleség túl sok rántott húst csinált, akkor áthívta a többieket vacsorázni. Ez egy ilyen világ volt, ami már persze egyáltalán nem működne, mert már senki sem akar ugyanabban a faluban élni egész életében nyaralás vagy szórakozás nélkül egy érettségivel vagy szakmunkás bizonyítvánnyal.
2019. máj. 21. 14:04
 12/21 A kérdező kommentje:
Utolsó, én értem, hogy a huszonegyedik században, úgy a rendszerváltás idején divatba jöttek a nukleáris családok, ahol úgy godndolkodtak, hogy a 18 év feletti ember egy egyén, akinek saját szabadsága van, de azt meg neked kell megérteni, hogy az én nagyszüleim a többgenerációs paraszti családok utolsó "példányai" voltak, ahol minden rokon egymás hegyén-hátán lakott, ahol a nők nem ülhettek le az asztalhoz, hanem a konyhában kellett enniük állva, és ahol a legidősebb férfi volt a családfő, és mindenki azt tette, amit ő mondott.
2019. máj. 21. 14:17
 13/21 anonim ***** válasza:
100%

Oké, azelőtt meg bunkóval verte agyon az ember a mamutot, ha enni akart.

Mégse normális viselkedés manapság...

2019. máj. 21. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 anonim ***** válasza:
100%
Az én apám is ment kapálni,ha nagyanyám szólt neki,de nem hagyott ott csapot papot.Sőt mamának egyszer vittem tengerimalacot amikor az enyém lefialt,kifizette,hiába mondtam nem kell.Egymást segítettük,nem rabszolgák voltunk.Ha kell valakinek segiteni most is megyünk,de előre megvan beszélve az időpont.És ha pont összeakarok bújni a férjemmel,akkor nem lehet,mert ugrani kell?Ugye ezt te se gondolod komolyan.
2019. máj. 21. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 A kérdező kommentje:

Persze, hogy nem. Nem is mondom, hogy helyes, vagy hogy nem taszít a gondolat, hogy maximum a szomszéd utcába költözhetek, egész nap otthon lennék háztartásbeli, és ha a szüleim vagy az anyósomék szólnak, hogy menni kell, akkor ugrani kell. De azt is értem, hogy ez a nagyszüleim szemében nem kihasználás, mert ők is mentke segíteni, ha kellett. Ők azt szokták meg, hogy a legidősebbek parancsolnak, és napi szinten jártak át a másikhoz.

Amiről eredetileg beszéltem, az az idősebbekkel szembeni tiszteletadás.

2019. máj. 21. 14:30
 16/21 anonim ***** válasza:
Az én dédnagymamám 84 évet élt, az én édesanyámnak anyja helyett anyja volt. Falun nőtt fel ő is. A lánya és fia sem az ő szomszédságában laktak, soha nem volt olyan, hogy “ha én azt mondom hogy most kell jönnöd, akkor most jössz”. Érdekes módon ő tiszteletben tudta tartani azt, hogy felnőttek a gyerekei, van saját életük, és nem is volt elvárás, hogy mindent neki rendeljenek alá. Úgyhogy amiket írok, azokat tapasztaltam, nem csak nálunk, hanem másnál is. Ha halaszthatatlan dolog volt, mentek segíteni ahogy tudtak, de általában előre megvolt beszélve. A kapálás sem egy olyan akut dolog, ami nem várhat néhány órát. Segítséget kérni és ugráltatni, két külön dolog.
2019. máj. 21. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 anonim ***** válasza:
100%
a tiszteletet ki kell érdemelni
2019. máj. 21. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 anonim ***** válasza:
Ez nem tiszteletadás,ez kihasználás és ugráltatás.Egyik nagyszülőm se csinált ilyet.A nagyobb munkákat amihez sok ember kellett megbeszélték mikor lesz és úgy mentünk.Másnak is aki nekünk segített.Disznótor előtt elmentünk egymáshoz időben meghívni a másikat.Ha szüret vagy kukoricatörés volt akkor is.De nem aznap reggel,mert ő úgy kelt fel;hogy akkor mindenki mindent felejtsen el,mert munka van.Akkor is dogoztak külföldön,dédnagyanyám testvére a Balaton mellé ment férjhez,pedig az nem most volt.És innen elég messze van.
2019. máj. 21. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 anonim ***** válasza:
100%

Az nem az idősek tisztelete miatt van, hanem a nagyapa nemtörődömsége miatt. Vannak ilyen típusú emberek, akiket kiskirályként tartanak számon a családban és emiatt az illető elvárja, hogy ha füttyent egyet akkor a család ugorjon neki. Függetlenül attól, hogy van-e dolguk vagy sem. A gyenge jellemű családtagok pedig asszisztálnak is az egészhez és nem mernek nemet mondani, inkább adják alá a lovat. Nem mellesleg az életkor egy állapot, amin semmi tisztelnivaló nincsen.


Nálunk az a normális, hogy mindenki segít a másiknak amikor kell, de senki nem él vissza a "hatalmával", senki nem főnök a családban és igenis az öregnek is tiszteletben kell tartani a munkahelyet és a magánéletet, illetve a programokat.


A te családodban a nagyapa nagyon el volt tévedve és senki nem rakta helyre időben, ezért kellett úgy csicskáznia mindenkinek, ahogy ő fütyült.


Én nagyon szeret(t)em a nagyszüleimet és volt is miért tisztelnem őket, ott segítettem ahol tudtam (ők is nekem). De egy ilyen stílusú embernek hamar letörtem volna a szarvát én is és a szüleim is. Ez nem tisztelet kérdése...

2019. máj. 21. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 anonim ***** válasza:
A kort önmagában nem látom értelmet tisztelni, mert az csak úgy jön, ha nem hal meg idejekorán az ember. Attól még lehet valaki sz.rember, hogy idős. A tisztelethez legyen valami teljesítmény is, nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha mondjuk kedves az illető, vagy gondoskodó. Akkor ha megkér valamire, akár azonnal is ugrom, hiába van saját életem. De sz.r embereknek nem ugrálunk. Szerintem csak ez változott, hogy az emberek már mernek tudatosabb döntést hozni atekintetben, hogy kinek jár a tisztelet.
2019. máj. 21. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!