Hogy lesz az ember egyszer csak vegetáriánus?

Hogyhogy hogy? Egyszercsak nem eszik több húst.

Mire vagy kíváncsi pontosan? Hogy hogyan találsz finom recepteket? Vagy az egészségi oldalára, hogy hogyan viheted be a tápanyagokat? Vagy hogy mi az egyes vegák motivációja?

Leírom a saját sztorim - bár én nem tartom magam vegetáriánusnak, a végén leírom hogy miért: sose szerettem igazán a húst, mindig is finnyás voltam rá és még az "ehető" részeire se vágytam különösebben, csak hajlandó voltam megenni. Aztán egyszer még kicsi koromban a nagymamám elvitt magával egy csirkevágásra. Mármint egy háznál akkor levágtak egy csomó csirkét és eladták. Gyerekként iszonyatosan sokkoló volt, a madarak kétségbeesetten vergődtek a tölcsérekben, ömlött a vér, stb. Akkor eldöntöttem hogy én ilyeneket nem akarok enni soha. Sajnos a családom konzervatív volt és az volt a választék hogy megeszem vagy pofont kapok, ne kényeskedjek. Szóval kénytelen voltam fogyasztani továbbra is, viszont onnantól ha nem otthon étkeztem akkor mindig húsmentes fogást ettem. Amint elköltöztem egyetem miatt, azonnal felhagytam a húsevéssel. Persze hétvégéken továbbra is muszáj volt mert akkor haza kellett mennem, de már legalább csak hétvégén volt kötelező. Aztán teljesen a saját lábamra álltam, saját háztartásom lett és végre a hétvégéimen is azt ehettem amit akartam. Ennek már 5 éve, és azóta se kívánom a húst, sokkal jobban érzem magam nélküle.

Amiért nem tartom magam vegetáriánusnak: a szüleimmel nyilván nem szakítottam meg a kapcsolatot, szóval kb. havonta megyek hozzájuk látogatóba. Sajnos ők ennyi év alatt se fogadták el ezt a dolgot, úgyhogy kivétel nélkül minden alkalommal húsos ételt készítenek amikor megyek. Kipiszkálom belőle a húst és megeszem a többi részét, mert nem akarok balhét, már belefáradtam.

Nem is címkézem magam vegának meg bárminek, ha bárki érdeklődik az étrendemről, akkor annyit mondok hogy nem igazán eszek húst mert nem szeretem, ennyi.

A kommenteket olvasom,és jól rsik az,hogy mennyien döntöttetek úgy tudatosan,hogy ez az állatoknak rossz,szenvedés,és tényleg,nem beszèlve arról,mennyire jobb világunk lenne,ha az emberek fele már leállna a gyakori hús evéssel.

Pl a szüleim,de főleg anyukám mindig kiakad azon,hogy én olyan kevés húst eszek. És nem érti meg,hogy 1.nincs a szervezetemnek szüksège rá,nem kívánom,sőt,sokszor undorodom,2.hogy a fogyasztásával hozzá járulok a föld lassú,de biztos pusztulásához.

Nekem egyszerűen mindig is taszító volt a tudat, hogy az, amit megeszek, egyszer élt, érzései voltak, mozgott, stb.

Megettem, mert erre lettem szocializálva kiskoromban, de amint különköltöztem és magamra főztem, azt vettem észre hogy nem is tudatosan, de elhagytam a húst. Mert ha lehetett választani mást helyette, inkább mást főztem.

Ez amúgy igaz...a covid miatt. Nálam nem pont a húst,de elég sok mindent megváltoztatott jó bő egy évig. Azóta szerencse valamennyire jobb.

De pl a kavét mai napig másképp érzem..