Mennyire hisztek és mit gondoltok a telepátiáròl?

És ez még akkor is igaz, ha a 12-esben ÉN is elhibáztam a "kommentjeimet" kifejezést, mégpedig ilyen formában: "kommnetjeimet"!... Merthogy én csak FELCSERÉLTEM egy bötűt (éspedig az "n" betűt), te viszont olyan betűt csempésztél a "telepátia" kifejezésbe a 11-esben, amilyen betű valójában NINCS is abban benne...

Ha azonban "simán" humorizáltál, akkor ELNÉZÉST KÉREK! Humornak ugyanis majdnem jó a "telepatija". De csak majdnem...

Én teljes mértékben hiszek benne, volt is szerencsém megtapasztalni egy igen bizarr formában: 5-6 éve történt, MSN-en egy ismerősömmel unatkoztunk, és számkitalálósat játszottunk. Ismerősöm gondolt egy egyjegyű számra, és hatalmas meglepetésemre, a számok 95%-át eltaláltam, kétjegyűekkel folytattuk, majd három és négyjegyű számokat is kitaláltam 90-95%-os pontossággal, annyira hihetetlen volt, és mégis jó :D

Azóta egyszer sem sikerült ezt megismételni, de mostanában is napi rendszerességgel van ilyen élményem, hogy X témáról van szó, és egyszer csak pont egyszerre jut eszünkbe egy tök más Y téma, vagy épp egy hosszú csönd utána egyszerre hozzuk fel valakivel a Z témát. (Bár sokszor gondolok arra, hogy lehetséges, hogy csak valami nagy pici kapcsolat alapján következtettünk mindketten ugyan arra a bizonyos Y vagy Z témára.)

Kő-papír-ollóban verhetetlen vagyok, mert egyszerűen mindig ráérzek, hogy mit kell mutatni.

Nagybátyám Németországban dolgozik, felesége itthon él. Amikor először jött haza hosszú idő után, feleség az éjszaka kellős közepén egyszer csak felébred, gondolta, kimegy pisilni, és mire visszajött, hallotta, hogy a kedves férj épp behajt a kapun. És minden alkalommal felébred az éjszaka közepén nagybátyám hazaérte előtt 1-2 perccel. Ezt én semmi mással nem tudom magyarázni, csak a telepátiával.

Tipikus példa a gondolsz valakire, nemsokkal később épp hív telefonon. Ilyen is szokott lenni mindenkivel.

De ezek igazából olyan ösztönös, tudatalatti dolgok, amiket nem lehet csak úgy kierőszakolni (sajnos)

18F

A "telepátia" kulcsa az ide kommentelők válaszaiban van.

#5: "de gimnazistaként egymást nem látva is sokkal magasabb arányban találtunk el velem kísérletező barátommal az orr vagy száj, fekete vagy fehér stb. választós kérdéseket, mint 50%."

#6: "a feleségemmel szinte mindig kitaláljuk egymás gondolatát"

#17: "MSN-en egy ismerősömmel unatkoztunk"

Barátom, feleségem, ismerősöm.

A "bizonyítottan működő" telepátia-eseteknél, kísérleteknél az alanyok valahogyan, érdekes módon mindig _ismerik_ egymást. Legtöbbször nem is kicsit, hanem nagyon.

Általában, ha elég jól ismersz egy embert, akkor bizony ismered a gondolkodásmódját is, a preferenciáit, asszociációit, hasonlók, mert sokat beszéltek, és akár ezekről is, meg hát a hosszú idő óta eltelt tapasztalat is működik ilyenkor. Egy jól ismert, kiismert ismerős - főleg ha rendszerezett életet él - esetén igazából baromi könnyű kitalálni BÁRMIKOR, hogy éppen mire gondol. Többnyire, mert mindig erre szokott ilyen körülmények között. Ennyi.

Nekem is van "telepátia" a testvéremmel, de ezt mi annak tudjuk be, hogy harmincöt éve ismerjük egymást, és persze, hogy kívülről fújjuk a másik agyának a tartalmát oda-vissza :)