Nem lehet, hogy mi, emberek csak képzeljük, hogy létezünk?

Erről eszembe jutott egy Csuang-ce mese!

Egyszer Csuang-ce álmában pillangó volt és nagyon tetszett neki,röpködött,rászált a virágokra,majd amikor föl ébredt ismét Csuang-ce volt.Most,Csuang-ce álmodta,hogy pillango vagy a pillango álmodta,hogy ő Csuang-ce?

Erre soha nem fogunk tudni választ adni!

Ahhoz hogy bármit is képzelj létezned kell.

Akár még az is lehet hogy képzeled hogy ember vagy, de az aki képzeli létezik:)

> Viszont a többi embert lehet, hogy csak képzelem, nekik

> viszont nem kell lenniük. Azaz lehet, hogy én létezem

> egyedül?

:)

[link]

N E M !

Javaslom, hogy jó nagyot csípjél bele magadba, és ha fáj akkor biztos létezel.

lenni vagy nem lenni?? Gondolkodom tehát vagyok?

Nyugi biztos hogy létezel. De az is lehet hogy ezt a kérdés nem is létezik hanem csak én gondolom hogy itt van. De ha ez így van akkor én is képzelem hogy itt vagyok miközben én nem is vagyok csak beképzelem hogy képzelem a kérdést.így már egyértelmű a válasz.

Én azt képzelem hogy mások azt képzelik hogy mindenki létezik.

A mesterséges intelligencia, pontosabban az öntudat kapcsán is felmerültek már ilyen fejtegetések. Magamról tudom, hogy van öntudatom, de senki másról nem lehetek biztos, hogy nem csak szimulálják-e, ahogy némely fejlettebb robot. Egyszerűen nincs mód, hogy meggyőzödjünk róla, csak feltételezzük.

Amúgy szerintem a létezés érzése eleve feltételez valós létezést, de azt nem tudhatjuk, mi az, ami létezik. Vagy mi, vagy valami/valaki, akinek a tudatában megszületik a mi érzésünk. Ahogy pl. egy álmodó agyában. Szóval szerintem valóban létezünk, de hogy pontosak kik/mik vagyunk, abban nem lehetünk biztosak.

:)